Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1992/1995. (Pécs, 1995)

Forrásközlemények és tanulmányok Délkelet-Dunántúl történetéből a XIV-XX. században - DOBOS GYULA: "Emelt fővel". Élet- és pályakép Perczel Miklósról

majd Gibraltárban kötöttek ki. Mivel Kossuth nem kapott francia vízumot, ez utóbbi helyről utazott Angliába. Itt értesült Perczel Miklós arról, hogy Kossuthot és még 40 magyart - köztük őt és Mórt - távollétükben halálra ítélték, majd az új épület udvarán, 1851. szept. 21-én jelképesen (in effigie) felakasztották. A ha­talom így büntette őket azért, mert nem kértek kegyelmet. „Ennél szebb kitünte­tés nem érhetett bennünket" - olvashatjuk naplójában. 48 1851. november 8-án vetett horgonyt a Mississippi New York kikötőjében. Ked­vezőtlen előjelnek számított, hogy a korábban Amerikába érkezett emigránsok közül sokan visszaéltek a vendégszeretettel, ami az emigránsok iránti rokon­szenvet lelohasztotta. Ezt csak tetézte az a hír, hogy a sokak által nagyon várt Kossuth nem érkezett velük, hanem először Angliába utazott. A New York Herald és a Daily News cikkírói „civakodó kakasoknak" és „nagy rendzavaróknak" titu­lálták a magyarokat. Perczel Miklós és társai az első éjszakát a hajón töltötték, a fentiek ismeretében igencsak keserű szájízzel térhettek nyugovóra a hőn áhí­tott új világban, az álmok hazájában. 49 A rokonszenves fogadtatás, a város legelőkelőbb fogadójában, az Irving House-ban való elhelyezés, majd a városi díszünnepségen a polgármester üd­vözlő szavai, az elhangzó ígéretek sorsuk alakulásában már némi reményt élesz­tettek a csüggedőkben. Elhelyezésük és ellátásuk a városnak személyenként heti 16 dollárjába került. A szűkös anyagiakkal rendelkezőkben már ekkor meg­fordult a gondolat, hogy ennél kevesebből, szerényebben ki tudnának jönni akár egész hónapban is. Mi lesz, ha megszűnik e támogatás? Mivel a Kongresszus nem foglalt állást az emigránsok ügyében, mindaddig együtt óhajtották őket tar­tani, amíg Kossuth is megérkezik Amerikába. A magyarok iránti érdeklődés fel­keltésére az újságírók fantáziájukat igencsak szabadjára engedték. Asbóth Perczellel való párbajáról nem tudtak, így azután az Asbóth arcán éktelenkedő vágáshoz megfelelő harci történeteket alakítottak. Tudni vélték, hogy a hős ezre­des ezer emberrel négyezer horvátot vert meg. A kezdeti időkben egymást érték a vacsora és egyéb meghívások. A jómódú polgároknak szinte kötelességük volt a magyar ügynek látványos, divatos felka­rolása. A partikon folyó beszélgetésekből tudta meg Perczel Miklós, hogy az át­lag amerikai semmit sem tud hazánkról. Néhányan tudni vélték, hogy a magyarok németül beszélnek, mások valamiféle kultúrálatlan vad népet sejtettek e távoli ország fiaiban. 50 A meghívások eredményeként jutottak el New Heavenbe, amely 20 km-re volt szállásuktól, itt láttak először igazi farmergazdaságot. Mindennapjaikban számos érdekes tapasztalatot szereztek: pl. az amerikai szereti a vendéget, de nem ce­remóniáz vele, miatta még az étrendjén sem változtat. Nem traktálja túl, nem fő­zet többet, de szívesen megosztja vele ebédjét. „Mennyivel racionálisabb ez, mint a véget nem érő magyar lakomázások!" 51 Miklós meglepődve tapasztalja, hogy a jóképűnek egyáltalán nem mondható jenkiknek milyen egészségesen 48 U. o. 1211. p. A 3. sz. Cs. Kir. Főhadparancsnokság 1850. jan. 1-jén idézte meg tárgyalásra. El­ítéltek között neve az 1637. sorszám alatt szerepelt. 49 U. o. 1238 50 U. o. 1247, 1251, 1260. p. 51 TML R es. i II/79. Perczel Miklós: Napló 1415 p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom