Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945

mányától várhatnak), továbbá az ugyancsak orosz irányzatú kulturális szervezet, a Duchnovics Társaság. 1939. június 28-án kormányzói biztost neveztek ki Kárpátalja élére Perényi Zsigmond személyében. Heves sajtóvita és röpiratháború bontakozott ki arról, helyes-e egyáltalán autonómiát adni Kárpátaljának, s ha igen, milyen legyen az önkormányzati szervek viszonya a kormányzói biztos által képviselt magyar államhatalomhoz.

45 A második világháború 1939. szeptember 1-jei kirobbanását követően a Telekikormány rendkívüli intézkedéseket léptetett életbe, s azokat a Volksbund szervezkedésének gátlására is igyekezett felhasználni. Az igazán nagy lehetőséget a Volksbund-propaganda hatásának ellensúlyozására Hitler október 6-i beszéde szolgáltatta azzal, hogy a más országokban asszimilációnak kitett német „népforgácsok" áttelepítésének programját hirdette meg. Horthy november 3-i levele máris tudatta Hitlerrel: üdvözölné az önkéntes áttelepülést a magyarországi németek köréből. Egyelőre azonban német részről csak olyan információk érkeztek, hogy a kérdés „nem akut".

46 Az a körülmény, hogy a Szovjetunió Lengyelország ukránlakta területeinek birtokba vételével 1939.szeptember 21-e óta határossá vált Magyarországgal a kárpátaljai szakaszon, a szovjet kormány megnyugtató nyilatkozatai ellenére aggályokat keltett Kárpátalja magyar birtoklásának veszélyeztetettsége iránt, és az autonómia ellenzőinek pozícióit erősítette. Ezt még csak fokozta a Románia által birtokolt Besszarábiára formált szovjet igény ultimátumszerű bejelentése, s e terület birtokba vétele 1940 júniusában, mert azt a benyomást keltette, hogy a Szovjetunió előbb-utóbb valamennyi ukránlakta terület egyesítésére sort kerít. A biztonsági szempontokra hivatkozó magyar katonai vezető köröknek is jelentékeny szerepe lehetett abban, hogy a kárpátaljai autonómia többszörösen átdolgozott ós egyre sekélyesebbé vált tervezetét mint törvényjavaslatot

47 a Teleki-kormány 1940.július 23-án a parlament elé terjesztette ugyan, de tárgyalását nem tűzték ki, s az autonómia egész iratanyaga augusztus 5-ón irattárba került. A kormány kárpátaljai autonómia-tervezetét, amíg az még készülőben volt, a szélsőjobboldali Nyilaskeresztes Párt egy saját tervezettel akarta kontrakarírozni. A Hubay Kálmán ós Vágó Pál képviselők által 1940. június 7-ón a parlamenthez beterjesztett nyilas törvényjavaslat „a Magyar Szent korona területén élő népcsoportok önkormányzatáról és anyakönyvvezetésóről" a Volksbund vezetőinek közreműködésével készült, és a Volksbund által hiába szorgalmazott, nemzetiségi személyi kataszteren alapuló népcsoport-jogi posztulátumok figyelembevételével akarta globálisan és egységesen rendezni a magyarországi nemzetiségi kérdést, nem területi autonómiák alapján, mint a párt ekkor börtönben ülő vezetője, Szálasi Ferenc egy korábbi, 1935-ből való terve is - Hungária Egyesült Földek Szövetsége - elképzelte. A nyilas törvényjavaslat, amely - a németeknek való felajánlkozás világos jeleként - az egész Kárpát-medencét a német „élettérbe" tartozónak ismerte el, s a magyarságot az ott élő hét népcsoport egyikének te45 Tilkovszky Lóránt: Revízió és nemzetiségpolitika Magyarországon, 1938-1941. Akadémiai Kiadó, Bp. 1967. 46 Tilkovszky.L.: Ungarn und die deutsche Volksgruppenpolitik 1938-1945. Böhlau Verlag, Köln-Wien, 1981. 47 Szövegét közzétette: Kisebbségi Körlevél 1940.6.sz. 37-48. p.