Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
zelítése során - elvezet a gazdasági magatartás erkölcsi alapjáig. 44 Ennek igazi természete konfliktushelyzetekben jól kiütközik. 45 A pszichológiai megközelítések közül központi szerepe van a szociálpszichológiának, mely személyiségközeibői vizsgálja a társadalmi csoportok egyénre gyakorolt értékhatásait. 46 Ismeretes, hogy egy társadalmi nagycsoporthoz tartozás mennyire közrejátszik a viselkedés, az aktuális gazdasági magatartás szabályozásában. Felfogásunkban a nagycsoport hatása nem valami „kollektív lélek" megnyilatkozása. A csoportot alkotó egyének társadalmi létfeltételeiből, történeti fejlődéséből, egyöntetű szocializációjából erednek a közös jellemzőket mutató pszichikus megnyilatkozások. 47 A sajátos „egyneműsködés" folyamata Max Webernél úgy jelenik meg, mint a „kapitalizmus szelleme" 46 Sombart viszont a gazdasági korszakok szellemét a reájuk jellemző „gazdasági lelkület"-bő\ vezette le. 49 Napjainkban az etnikumok szociálpszichológiájával az etnopszichológia, a történeti jelenségek pszichohistóriai leírásával pedig a történelmi szociálpszichológia foglalkozik eredményesen. Lányi Gusztáv meghatározása szerint a történelmi szociálpszichológia a történeti jelenségek pszichológiája. 50 Feljövőben lévő tudomány a gazdasági lélektan, a gazdaság-pszichológia. Feladatainak egyike annak meghatározása, hogy a gazdasági tényezők az emberből a lehetséges lélektani hatások melyikét váltják ki. 51 A feltárható összefüggésrendszer egy másik oldalát jelenti az ún. pszichoökonómia. így az „economic psychology" és a „psychologyc economy" - egyetlen tudomány két oldala! 52 A szorgos ós sikeres, szemben velük a tespedő ós sikertelen népek gazdasági magatartásával kapcsolatos örök kérdés: a torz feltételek nyomorították-e meg szemléletüket ós reagálásmódjukat, vagy szemléletük korlátai, előítéleteik Huszár Tibor 1982. 81. p. A szerző egy helyütt megjegyzi: „...A munkakultúrájukról és rendszeretetükről már külső jegyek alapján is felismerhető németajkú községek zömmel lutheránus vallásúak voltak." Uo. 61. p. 45 Annak ellenére, hogy a kitelepítés előtt álltak, a legtöbben még az utolsó percekben is elvégezték a legsürgősebb mezőgazdasági munkákat, megpermetezték a szőlőiket, megetették az állataikat, előkészítették a takarmányt, úgy viselkedtek, mintha csak néhány napra hagynák el házukat." Hambuch Vendel 1988. 244. p. A kollektív traumatikus élményekről, konfliktushelyzetekről és konfliktusfeldolgozásról példamutató munkának tartom: Varsányi Erika 1987. ^Váriné Szilágyi Ibolya 1987. 90-91. p. 47 Pataki Ferenc 1977. 166. p. „...a szó tudományos értelmében semminemű más pszichikum nem létezik, mint az egyéni pszichikum." ^Alapmű: Weber, Max 1982. A „kapitalizmus szelleme" különböző interpretálásai: Salgó Ottó 1932., Lange, Oscar 1965. 279-283. p. Pach Zsigmond Pál 1982. 373. p. ^A közösségek „lelkületéről": Gáli Ernő 1978. Az ún. „gazdasági lelkületről": Ágoston Péter 1917., Lange, Oscar 1965. 277-278. p. Pach Zsigmond Pál 1982. 373. ós 379. p. ^Lányi Gusztáv 1988. 123-126. p. 51 őródy András - Garai László - Hegedús Miklós 1988. 6. p. Garai László 1989. 450. p. ^Szerdahelyi István 1986. 5. p.
