Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - ÓDOR IMRE: Nemesi társadalom a török hódoltság utáni Baranyában
(Addig ugyanis a szentkirályiakat mindig együttesen, nevek nélkül említik privilégium- ós bizonyságlevelekben egyaránt.) A vizsgálat eredményeképpen 15 család, 31 háznépe igazolta nemesi jogait. 70 A személyes szabadság kivívásáért indított harc diadallal ért véget. Szentkirályhoz hasonlóan Bicsérd sem tartozott a megye kuriális falvainak sorába. Ám nem zárható ki, hogy a török uralom alatti migráció jópár kurialista család letelepedését eredményezte. A falu és a környező települések népessége - a tanúvallomások szerint 71 - számon tartotta, hogy az itt honos Barits, Gáspár, Kaszás, Keresztes, Nagy, Parragh, Sebők, Tóth, Vőgye családok nemesi vérből származnak. A helység a török uralmat követően a kamara fennhatósága alá tartozott. A viszonylagos - szabadság (csupán a tizedet kellett fizetnie) illúziója egy csapásra szertefoszlott, amikor 1703-ban a káptalan Bicsérdre is kiterjesztette hatalmát 72 . A jobbágysorba jutott bicsérdiek ugyan szerettek volna kíméletlen földesuruktól megszabadulni, de a szomszédos Szentkirály hányattatásai ós a káptalani erőszak hosszú időre kedvüket szegte. Amikor 1722-ben mégis megpróbálkoztak sorsuk megváltoztatásával, és követeik révén Bécsben kísérelték meg a nemesi bizonyítékok megszerzését 73 , hatan közülük megismerhették belülről is a káptalan tömlöcét, s Bohus kanonok intenciói eloszlattak minden kétséget a földesúr szándéka felől: „...miért nyughatatlankodtok, jobb ha békén maradtok, mert az által utolsó szükségre fogtok jutni, azután is csak a pécsi nemes káptalan jobbágyi fogtok lenni, mert mindaddig fogunk benneteket fogságban tartani, valamily el nem rohadtok, ós csontjaitokat lapáttal ki nem hányjuk." 74 A bicsérdiek a káptalant brutális eljárása miatt bepanaszolták Pálffy nádornál, melynek eredményeképpen a nádor elrendelte a tömlöcbe vetettek azonnali szabadon bocsátását, s egyúttal figyelmeztette a káptalant, hogy ne akadályozza a kiváltságot igazoló törekvéseket. Természetesen ez utóbbinak nem volt foganatja, már csak azért sem, mert a káptalan minden áron meg kívánta akadályozni, hogy Szentkirály után még egy falu kicsússzon a markából. Az eszközökben nem válogató káptalan erőszakkal, megfélemlítéssel, ha kellett rablással végül is elérte célját. Bár Bicsérd lakói időnként még tettek néhány szárnyszegett kísérletet vélt-valós privilégiumaik bizonyítása érdekében, ám próbálkozásuk ekkor ós a későbbiekben is már eleve kudarcra volt ítélve hatalmas vetélytársukkal szemben. 76 70 A közgyűlés által kirendelt bizottság 1721. február 15-én Szentkirályon meg is tartotta a nemesi vizsgálatot. A 16 foliobóll álló jegyzőkönyv másolata megtalálható a levéltárban. BML Nemesi iratok, Inquisitionum nobilium 9.d. - A családokat és háznépeket felsorolja Andretzky: i.m. 88-97.p. 71 lnquisitionum nobilium (Bicsérd). BML IV.3.C. Nemesi iratok 9. d. 72 Ruzsás: i.m. 24.p.. 73 Szentkirályi István: A bicsérdiek nemesi kiváltsága. PBMEÉ. 1913. 85.p. 74 ldézi Ruzsás: i.m. 25.p. 75 Uo. 76 Az 1722., 1744. évi valamint az 1784-85. évi vizsgálatok iratait a Pécsi Káptalani levéltár őrzi. A tanúvallomások töredékét Id. Inquisitionum nobilium (Bicsérd) BML IV. 3. c. Nemesi iratok 9. d. 2731 .sz.
