Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - TILKOVSZKY LÓRÁNT: Nemzetisógpolitika Magyarországon 1918/1919-1944/1945

A Szovjetunió elleni háborúból való kiválásra, fegyverszüneti kísérletre készülő Horthy kormányzó Lakatos Géza vezérezredes kormányával (1944.augusztus 29 - október 16.) váltotta fel a Sztójay-kormányt. Az új miniszterelnök nemzetiségpolitikai vonatkozásban fontos lépése volt, hogy Észak-Erdélynek az 1944. augusztus 23-i romániai fordulat nyomán előállt veszélyeztetettségére való tekintettel felhívást adott ki „a román nemzetiséggel szemben tanúsítandó magatartás tárgyában". Óva intett minden meggondolatlan cselekedettől, amelynek az ott élő magyarságra nézve súlyos következményei lehetnek. Jegyzékben tiltakozott a német kormánynál azon valóságos hajtóvadászat ellen, amely az SS-be bevonulni vonakodó németek összefogdosására folyt. Észak-Erdélyből és a Délvidékről megindult az SS szervezésében a német lakosság kiürítését célzó akció.

69 Horthy 1944. október 15-i fegyverszüneti kiáltványának kudarca után másnap Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt vezére vette át a hatalmat, szélsőjobboldali koalíciós kormányt alakítva (1944.október 16 - 1945.március 27.). A Volksbund az országba már mélyen benyomult szovjet csapatok elől önkéntes kiürítésre és Németországba távozásra szólította fel a trianoni országterületen is a német lakosságot, de csekély eredménnyel. Az SS áttelepítő különítményei ekkor többhelyütt kényszer-kiürítést alkalmaztak, amelyek során az ellenszegülők közül néhányat meg is öltek. Szálasi „hungarista birodalma" hamarosan Északnyugat-Dunántúl néhány vármegyéjére szűkült. Bäsch félretette Szálasival szembeni fenntartásait és támogatta rendszerét, a „nemzetvezető" viszont bevonta őt az elnökletével tartott - teljesen formális - „koronatanácsba". A német kisebbség kivételes helyzetét fejezte ki az a formalitás is, hogy a magyar Csia Sándor vezetése alatt létesült Népközösségi Tanács csak a többi nemzetiséget - „népközösséget" - fogta össze. A Nemzetvezető Népközösségi Irodája, amely a miniszterelnökség nemzetiségi ügyosztálya helyébe lépett, tényleges nemzetiségpolitika helyett „nemzetiségi helyzetképek" összeállításával foglalkozott, amelyek nem túl mélyenszántó megállapításai szerint a német lakosság a hungarista rendszer erős támasza, a szlovákok, horvátok, szlovének viszont veszedelmes partizánok.

70 Ezalatt az ország már felszabadult részein nemzetiségpolitikai vonatkozásban is reményt keltett „Magyarország demokratikus újjáépítésének ós felemelkedésének programja", amelyet 1944. november 30-án Debrecenben hoztak nyilvánosságra. Ez az ország összes nemzetiségének az állami élet minden területén megvalósítandó egyenjogúságát ós kultúrája ápolásának szabadságát ígérte. De azt, hogy ez csak tragikus konvulziók után és nehezen fog megvalósulni, már ekkor, az ország 1945.április eleji teljes felszabadulása előtt jelezte, hogy míg a szlovák ós délszláv nemzetiség együttesen a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontját alakíthatta meg 1945.február 18-án,addig a német nemzetiséget többnyire fasisztának tekintve kezdték kezelni, s közülük mintegy 44 ezret vittek jóvátételi munkára a Szovjetunióba, függetlenül attól, hogy személy szerint kit Tilkovszky Lóránt: A Volksbund utolsó éve és a magyar nemzetiségpolitika (1944.március 19 1945. április 4.) Századok, 1973. 1.sz. 25-63.p. 70 Tilkovszky Lóránt: Szálasi „hungarizmusa" és a nemzetiségi kérdés. In: Az 1944. év históriája. História Évkönyv. Szerk.: Glatz Ferenc. Budapest, 1984. 14-17.p.