Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - ROZS ANDRÁS: A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein

Dunagőzhajózási Társaság magyarországi üzemeinek megvásárlása jelentené.

46 Ezt az imrédi-kormány megpróbálta az 1939 eleji berlini gazdasági tárgyalásai során, de sikertelenül: a Német Birodalom érdekeinek megfelelően ragaszkodott magyarországi érdekeltségeinek megtartásához.

47 A Volksbund megalakulása és tevékenysége a pécsi bányavidéken Bár az 1938 őszén Magyarországon legális szervezetté vált Magyarországi Németek Szövetsége (Volksbund) a pécsi bányatelepeken érvényesíteni tudta befolyását a DGT alkalmazottai közé beépített bizalmi emberei révén, és jelentős eredményeket ért el a népinómet szellemiségű kultúrházak, egyesületek létrehozásával, a társulati iskolákban a német nyelvtanfolyamok, majd tagozatok beindításával, önálló helyi szervezetet sokáig nem tudott létrehozni. (A DGT-iskolák nem önálló Volksbund-iskolák voltak, ilyen csak Pécsett működött.) A bányavidék első helyi VDU-csoportja csak 1941 elejére szerveződött meg. Mecsekszabolcson, 1941. január 5-ón a községi (Kolarek-fóle) kocsmában tartotta alakuló gyűlését - botrányos körülmények között. A gyűlésen mintegy 150-200 fő vett részt, közülük 30 nő, a csendőrkerületi jelentós szerint német érzelműek csak 30-an voltak. A kocsma nagyterme nem volt kidíszítve és német feliratot sem helyeztek el a falakon. A gyűlésen jelen voltak a Baranya megyei VDU-vezetők közül dr. Mischung Konrád mohácsi ügyvéd, dr. Lakner Sebestyén DGT-orvos, dr. Hornung György pécsi ügyvéd, valamint egy pécsi VDU-vezető. Egy mecsekszabolcsi, kádár foglalkozású VDU-tag fogadta őket. Dr. Lakner németül előadott beszédében a Volksbundnak a német számazásúakat egyesítő szerepét emelte ki, hangsúlyozta az ifjúságnevelés fontosságát a Volksbund céljai ós tevékenységei között, utalt a németség 200 éves magyarországi múltjára, mely „nem dőlhet romba". A teremben helyet foglaló nagyszámú magyar vagy magyar érzelmű hallgatót sértette az előadó akkor, amikor a magyar történelmi nagyságok helyett a németség nagyjainak - kizárólagos - tiszteletére intette a német származásúakat. Dr. Mischung óvatosabb volt, csak a német dal, tánc, beszéd ápolásának szükségességére figyelmeztetett. A gyűlés nem folyt le zavartalanul. A beszédeket minduntalan félbeszakították a bekiabálások az előadókat és a németeket sértő kifejezésekkel, a svábokat csúfoló és degradáló hangos megjegyzésekkel, „Éljen Horthy!", „Éljen Teleki!" kiáltásokkal. A teremben helyet foglaló magyarok, akik között több Pécsről idelátogató, főleg fiatal, egyetemista és gimnazista volt, többször elénekelték a magyar Himnuszt ós a Szózatot. A gyűlés végén a kocsma előtt, majd a buszmegállóban kishíján verekedés tört ki a német ós magyar érzelműek között, de végül csak hógolyókkal dobálták meg a VDU-vezetőket. A gyűlésen résztvevő járási szolgabíró óvta meg végül a Volksbund-tagok testi épségét.

48 E gyűlés lefolyása is jelezte, hogy a Volksbund a bányatelepi helységek lakosságánál nem ért célt. A szélsőséges magyar és német propaganda összecsapásából gyakorta az előbbi került ki győztesen. Az 1941-es után egy 1942. évi ^BML Főisp.biz.ir. 70,309/1940.SZ. 47

Tilkovszky: Német nemzetiségi...i.m. 122-123.p. ^BML Főisp.biz.ir. 27/1941 .sz. A M.kir. pécsi IV. csendőrkerület jelentése Baranya vármegye főispánjának: VDU alakuló gyűlések Mecsekszabolcs, Magyarszék és Kozórmislény községekben.