Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - ROZS ANDRÁS: A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein

túregyesületek alakításában. Kiépítette bizalmi hálózatát, embereivel erőteljes propaganda-akciókat folytattak nemcsak a német, hanem a magyar anyanyelvű bányászok között is arra, hogy a német nyelvoktatást bevezessék a társulati iskolákban, ezáltal pedig elérjék az egyik legfontosabb célt, a német származású, de már elmagyarosodott bányászcsaládok visszanémetesítósót. A nópinómet bizalmi csoport fölött egy szűk politikai elit állt - ide tartozott dr. Bäsch Ferenc, valamint a vállalati ügyész, dr. Sik Jenő -, mely közvetlen kapcsolatban volt a bécsi bányavezetőséggel, illetve annak a politikai, agitációs propagandamunkát irányító embereivel. A pécsi DGT nópinómet bizalmi elit a legfontosabb kérdésekben megkerülte a pécsi bányaigazgatóság névleges vezetőit, kiszolgáltatott helyzetbe hozva őket, lényegében helyettük döntött és cselekedett: jelentéseket küldött a bécsi vezetőségnek, majd annak instrukciói alapján előterjesztéseket állított össze, a pécsi vezetőség intézkedéseit közvetlenül befolyásolta.

24 Lényegében úgy működött tehát ez a politikai bizalmi elitvezetós, mint az állampártok üzemi pártbizottságai, politikai komisszárintézmónyei. A DGT-vezetés intézkedései a Német Birodalom érdekében A pécsi bányavezetőség a maga eszközeivel igyekezett jelentős lépéseket tenni arra, hogy kielégítse a német birodalmi, nácinemet igényeket. Mindenekelőtt az alkalmazottakat ós munkásokat érintő legérzékenyebb ponton, a létfenntartás terén fenyegettek a bányavezetés diszkriminációs tervei, intézkedései, így például utasításokat adtak arra, hogy a népinémet munkások előnyben részesüljenek a munkásfelvételeknél a magyarokkal, illetve a magukat magyaroknak vallókkal és más nemzetiségűekkel szemben.

25 Nyilván az újonnan épített munkáslakótelep (Meszes) lakásaiba is a népinémet szimpatizáns családokat helyezték el. A jobban asszimilálódott tisztviselőróteg Volksdeutsch-meghódítása már nehezebb feladatnak ígérkezett. Itt a diszkriminációs intézkedésektől elálltak, de a bányaórtelmiségi és tisztviselő-családokat nyugtalanították az olyan elterjedt hírek, miszerint a bányavezetőség az összes munkaszerződés felmondását tervezi; a jövőben magyar nemzetiségű tisztviselőt csak ideiglenesen, nyugdíjigény nélkül (bár a múltra nézve a nyugdíjra szerzett jogokat fenntartják) és „csak szükség esetén alkalmaznak".

26 A német birodalmi bécsi bányavezetőség felismerte azt, hogy a magyarországi DGT-bányavidékeken élők társadalmának középrétegeit elsősorban a kultúra, egyesületi élet és a közoktatás terén befolyásolhatják leginkább a nópinómet eszmék irányába. A bécsi vezetőség a pécsi DGT-bányák átvétele után hamarosan elrendelte, hogy a pécsi igazgatóság alakítson a hozzá tartozó bányavidék minden kerületében egy-egy bányász kultúregyesületet, melynek fenntartását a bányavezetőség látná el. Az intézkedés nagy visszatetszést szült és felháborodást váltott ki az illetékes magyar közigazgatási hatóságok körében. A pécsi járási főszolgabíró kétségbeesett hangú jelentésben számolt be a Baranya vármegyei főispánnak a DGT-bá24

BML Főisp.biz.ir. 309/1940.sz. Baranya vármegye és Pécs város főispánjának jelentése a belügyminiszternek. Pécs, 1940. aug. 3. 25

Tilkovszky: Német nemzetiségi...i.m. 122.p. 26

BML Főisp. biz.ir. 70/1939.sz. Baranya vm. és Pécs város főispánja jelentése a belügyminiszterhez. Pécs, 1939.febr. 20.