Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - ROZS ANDRÁS: A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein

bányászok részére emelt emlékművet avatták föl.

12 Még ugyanez évben elkészült Pécsett is egy kultúrház, Újhegyen, Meszesen pedig letették egy bányászlakótelep alapkövét.

13 Az új DGT-vezetés e jóléti intézkedései közben ügyesen alkalmazta a német birodalmi, nemzeti szocialista propagandát a külsőségekben is: a DGT-létesítmények irodáiban, kultúrtermeiben feltűntek a Hitler-képek és náci zászlók. A kultúrházak könyvtárainak olvasótermeibe németországi nemzeti szocialista újságok, folyóiratok jártak, könyvek érkeztek, természetesen német nyelvűek. Több általuk használt középületen német nyelvű feliratok is megjelentek. Az ünnepélyeken - a magyar nemzeti dalok mellett - a náci indulókat, dalokat is énekelték,

14 ugyanakkor - egy főispáni jelentós szerint - „a szokásos és tervezett hazafias ünnepségek elmaradnak".

15 „Pángermán"/népinémet bizalmi hálózat és agitáció a DGT-bányatelepeken A magyar politikai közvélemény az Anschluss bekövetkeztével a népinómet szervezkedés még erőteljesebb fokozódásával számolt. A kormányhoz közel álló, valamint a jobb- ós baloldali ellenzéki pártok és a vármegyei közigazgatás prominens képviselői - a főispánok, vármegyei főtisztviselők, szolgabírák élénk figyelemmel kísérték ós félelemmel fogadták a német birodalmi befolyás erősödésót. Ugyanakkor hajlamosak voltak minden német ön-identifikációs és nemzetiségi-kisebbségi jogérvényesítő törekvést csak külső hatásnak minősíteni, elvitatva a hazai kisebbség jogát az autonómia (kulturális, területi) intézményeinek létrehozására. Az 1920-as, -30-as évek hivatalos politikája, a keresztény-nemzeti kurzus ideológusainak egy része eleve megkülönböztette a magyarországi többi nemzetiséghez képest a hazai németséget, éppen, mert a magyarságban nem alkottak összefüggő néprészt, csak szigeteket, és egy jelentős részük asszimilálódott a magyarsághoz (elsősorban az egykori német városi polgárság ós értelmiség). A kurzus a folyamatot még erősítette is, ós éppen a népcsoport-politikusok fellépését megelőző években ért el jelentős eredményeket a magyarosító politika a városi németség asszimilálásában, így például az 1930-as évek első felében a névmagyarosításokkal. (A keresztény-nemzeti kurzus jobb- és szélsőjobboldali irányzatai, a magyar népi-nemzeti, fajiságot hangsúlyozó, fasisztoid irányok viszont hangoztatták a magyar szellemtől idegen nópiségek ós kultúrák - így a németek ós zsidók kultúrája - térnyerése visszaszorításának szükségességét, ugyanakkor ez nem vált a magyar állami ideológia részévé.) A magyar hivatalos politikát éppen ezért igen kellemetlenül érintette a népinémet szervezkedés, ideológiaterjesztés ténye, mert úgy érezték, hogy az a magyar asszimilációs eredményeket akarja visszafordítani. Ezért a magyar kormánypolitika ós meghosszabbításaként a vármegyei, törvényhatósági politika fontos feladatának tartotta a népinémet vagy - saját szóhasználatukkal - „pángermán" veszély elleni fellépést. A belügyminisztérium a főispánoktól kórt havi 12

BML Főispáni bizalmas iratok (továbbiakban: Fóisp. biz. ir.)43/1938. szám Baranya vármegye főispánjának jelentése a belügyminiszternek. 1938.július 7. In: A m.kir. rendőrség pécsi kapitánysága jelentése a főispánnak (továbbiakban: Rendőrkap.jel.)1938.június 30. 13

Tilkovszky: Német nemzetiségi...i.m.122.p. 14

Tilkovszky: Német nemzetiségi... i.m. 121-122.p. 15

BML Főisp. biz. ir. 70/1939. szám