Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - ROZS ANDRÁS: A népinémet mozgalom erősödése az Anschlusst követően a Dunagőzhajózási Társaság pécsvidéki bányatelepein

A NÉPINÉMET MOZGALOM ERŐSÖDÉSE AZ ANSCHLUSST KÖVETŐEN A DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG PÉCSVIDÉKI BÁNYATELEPEIN ROZS ANDRÁS A német népcsoport-jog, illetve -elmélet talaján álló „nópinómet" szervezkedés Magyarországon az 1930-as évek közepétől erősödött meg a Bäsch Ferenc által vezetett Volksdeutsche Kameradschaft (Népinómet Bajtársak) mozgalmi embereinek működése nyomán, a Német Birodalom szellemi, erkölcsi és anyagi támogatását élvezve. A német népcsoport-politika németországi és magyarországi vonatkozásait a német és magyar szakirodalom kellőképpen feltárta.

1 Az egyes magyarországi területek, régiók e kérdésbeli konkrét történései azonban még jórészt feltáratlanok. így a jelentős számú németséggel bíró Baranya megye, Pécs város, közelebbről pedig a pécsi bányavidék nópinómet mozgalmairól is csak nagyvonalú képpel rendelkezünk az országos történeti szálak, összefüggések érintő vonatkozásai nyomán. Mindenképpen szükséges tehát az egyes német nemzetiséglakta régiók - Nyugat-Magyarország, Schwäbische Türkei, Bácska stb. - és az ezeken belüli kisebb, de jellegzetes területek történetének nyomozása. A magyarországi bányamunkásság nagy része német származású, a magyar bányászati szakkifejezések is német eredetűek. Mindez a 19. század közepi magyarországi kapitalizálódás jellegéből következik.

2 A legkorábbi magyarországi tőkés vállalatok egyik legjelentősebbike az Első Dunagőzhajózási Társaság (Erste K.K.Priv. Donau-Dampfschiffahrsts-Gessellschaft) volt,

3 mely a Mecsek hegységben, Pécs környéki kőszén dunai szállítása céljából bányavállalatot alapított Pécsett, 1852-ben: felvásárolta a bányatelkeket, bányaüzemeket épített ki, a bányákba pedig szakmunkásokat hozott az észak-magyarországi, cseh- és morvaországi, ausztriai (Stájerország, Karinthia, Krajna) bányákból. így a pécsbányatelepi, majd később a szabolcs- és vasastelepi bányák bányásztársa1

Tilkovszky Lóránt: Ez volt a Volksbund. A német népcsoport-politika és Magyarország 1938-1945. Kossuth Könyvkiadó, 1978. 13-16.p. Tilkovszky Lóránt: Hét évtized a magyarországi németek történetéből 1919-1989. Kossuth Könyvkiadó, 1989. 73-92.p. 2

Magyarországon, az 1848-49. évi polgári forradalom előtt megindultak a gyár- és bányaalapítási vállalkozások, de nagyobb arányban csak az 1850-es évektől, az osztrák tőke beáramlásától kezdve alakultak új egyéni és társas cégek a kitermelő ágazatokban és az iparban. Az első vállalatok munkásai a Monarchia fejlettebb vidékeiről Magyarországra betelepített német származású lakosokból kerültek ki. 3

A Dunagőzhajózási Társaságot a nagy magyar reformer, gróf Széchenyi István alapította 1830ban. A Társaság részben az ausztriai tartományokban, részben Magyarországon tevékenykedett. Osztrák tulajdonú vállalat voit, bécsi székhellyel és vezetéssel. A Duna vízi útját használta fel nagyarányú szállításokra. - Babies András: A pécsvidéki kőszénbányászat története. Budapest, 1952. 2636.p.