Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez

község. E megfogalmazásokban egyrészről a svábság elismerten „iparkodó", másrészről a szerb úgyszólván „tunya" marad e számára egyenlőtlen küzdelemben. A magyar pedig nem érzi, hogy előbb-utóbb ő is szembekerül e gazdasági kihívással 50-100 óv múlva a czifra magyar gatya helyett csak szűk sváb nadrág lesz látható..." - fogalmazzák meg a szorongást.

234 A tőkehiányra való reagálásmód, a kockázat és a gyarapodási stratégiák már bizonyos etnospecifikus stratégiákat is felmutatnak. Haas Mihály ós Hölbling Miksa példáiból választott szemelvényeket a 10. táblázat.

235 10. táblázat Reagálás a tőkehiányra és a gazdasági magatartás néhány tipikus megnyilatkozása a baranyai nemzetiségeknél, 1845. Gazdasági magatartás Részletes leírás Haas és Hölbling nyomán (1845.) Tőkekivonás és felélés (magyarok) „Eladott barmaik árából olcsóbbakat vesznek, a maradék pénzből egyéb szükségeiket pótolván... sokan addig vásároznak, míg csereberék által mindenükből kikopnak." Árendába vett föld, részesművelés vállalás távolban (németek) „Úrbéri földjeikkel be nem érik, azért a telkes gazdák szinte, mint a kisházasok és hazátlan zsellérek árendába és felébe is vesznek föl földeket, ön és más uraságoknál sokszor hozzájok messze határokban." A kölcsöntőkével folytatott kereskedés kockázata (magyarok) „A földmívelésnél sokkal elóbbvalónak és hasznosabbnak tartják a sertvésseli kereskedést... de ez sem esik kezőkre, minthogy kölcsönvett pénzzel folytatják, sokszor meg is buknak, ennél fogva többnyire adósak is." Kereskedői készséghez nem társul pénztőke (magyarok) „Kereskedésre a baranyai magyar nép különös hajlamot mutat, csak ne volna készpénzbeni szegénysége ollyan nagy." Örökségből kifizetett másodszülött hitelez, zálog elúszik (szerbek) „A német telkesgazdák gyermekeik közt föl nem osztják telkeiket, hanem idősbik fiúgyermeköknek adják át azon föltétellel, hogy testvérét kifizesse . Illy kifizetett német elmegy rácz faluba lakni... mivel atyai örökségét pénzben kapta ki, először megveszi a rácznak szántóföldjét, vagy rétjét... jövőre... kénytelen megint egy telek részt a németnek zálogba adni..." Eseti pénzkölcsön törlesztése az adóst elszegényíti (szerbek) „Kifogyván élelmiszereiből, a némethez folyamodik, ki addig kölcsönöz neki, míg a szegény rácz szőlejét, házát kénytelenségből el nem adja neki." A két baranyai munka után több mint egy évtizeddel később bocsátotta közre Somogy vármegye ismertetését Csorba József. Somogyban a lakosság összlétszámához viszonyítva a németajkú lakosság kevés, nem éri el a húszezer főt. Szulok, Hárságy, Bőszénfa, Döröcske, Ecsény és Bonnya lakosai Némethonból hozott több sajátságaikat még szembetűnőkóp bírjak, de a magyar nyelvet értik, beszélik".

236 Csorba orvosi szemszögből embertanilag is jellemzi őket, mert a mint ez vagy amaz német tartománybeli gyarmatok, úgy különböznek..." Az összeházasodás, az itt-ott már jelentkező „sógorosodás" külsejükben Wölbung Miksa 1845. 85. p. l

Uo. 86. p. *Uo. 80., 83., 81., 114., 86. p. ós Haas Mihály 1845. 54. p. Csorba József 1857. 26. p.