Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
adata a szezonmunkák idején kora hajnaltól késő estig tartó munkavégzést adatolja: „Csodálandó vasszorgalom". Csak egyetlen példát! A magyar „...nyújtózik még, midőn a német már órákig kaszált, kapált". 217 Hölbling kötetében pedig: „...Csodálatos szorgalmuk a nyári éjeket gyakran nappalokká változtatja, azaz éjjel is kaszál, kapál és arat a német". 2 ' 8 Adatközlői az „idejében" elvégzett munkákra a szénabehordást, gabonanyomtatást és a szőlő bekapálást hozzák fel. 219 Ilyen nagy „igyekezet" ellenére is sok a szegény sváb család. Emellett náluk a legnagyobb a népszaporulat. Aki aztán marad, testvéreit majd „kifizeti a házból". 220 A többiek - „sorsuk jobbítása végett" - gyakran más falvakba költöznek. 221 Sok helyütt „hegyes, gödrös, temóketlen" határral küszködnek, ahol a kettőzött szorgalom se hoz elegendő eredményt. Mindemellett van még jónéhány „mellékes oka" is az elszegényedésnek, amint azt az egyik adatközlő lelkész megírja: a. / „Éjjeli szabad legeltetés, kölcsönös kártétel." b. / A túlzott elsajátítás: „...az adónak aránytalan kulcsa...", naponként szaporodó árendás zsidók". c. / Restség, dologtalanság, mert a svábok között is van ilyen. d. / Gazdálkodási „éretlenség" és „tudatlanság". e. / Tagosztály hiánya. 222 Társadalmi-gazdasági okok mellett tehát az egyes személyek, egyes családok gazdálkodásra való alkalmatlansága is ott található az elszegényedésre vezető okok között. Aztán vannak olyan családok, melyek szorgalmasak, dolgosak, gyarapodók, de engednek a tradicionális ünnepi alkalmak elvárásainak. Olyannyira, hogy fogyasztásuk, költekezésük - gazdasági állapotukhoz képest már-már „fényűzés, pompázás". Bármennyire takarékosak, spórolósak, a lakodalmazás, születési vendégeskedés, halotti torozás, búcsúkori vendégeskedés, áldomásozás megtartása elől nem térhetnek ki! 223 Mert midez - saját mértékük szerint mindenképpen - „szerfölötti pazarlássá" fajulhat. 224 Aztán a „dínom-dánom után a svábnál is jön a szánom-bánom. 225 A többletköltségek ugyan esetiek, de évekig megérzik. Az ilyen családoknál általánosan jellemzővé vált, hogy valamiféle többletre törekedtek. Plusz pénz csinálására, hogy mindez ne menjen a gazdaság rovására. . Természetesen a magyar családok is kerültek hasonló helyzetbe. A sváb azonban, ha szembetalálja magát e gondokkal - Hölbling adatközlőjének preciz meg2U Haas Mihály 1845. 51. p. 2 ™Hölbling Miksa 1845. 86. p. 219 Uo. 86-87. p. „...Csodálatos szorgalmuk a nyári éjeket gyakran nappalokká változtatja, azaz, éjjel is kaszál, kapál és arat a német; szénáját nem hagyja hetenkint, mint a magyar és rácz több helyütt szokta, kitéve az idő viszontagságainak, ha száraz, azonnal haza viszi és pajtájába takarja." 220 Mecseknádasdon használt kifejezés. ^Hölbling Miksa 1845. 63. p. Jelzi a kirajzást, a másodlagos német településeket! Ezekről tömör összefoglalás: Schmidt János 1939. 82. p. 222 Hólbling Miksa 1845. 104. p. ^Uo. 85. p. 224 Uo. 120. p. 225 Uo. 87. p.
