Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SOLYMÁR IMRE: Gazdaságcentrikus értékrend, gazdasági magatartás. Adalékok a dél-dunántúli németek mentalitástörténetéhez
ugyan robot, de ezen előny fejében a parasztokat állandóan zaklatják előfogatokórt..." 147 Ugyancsak gazdasági magyarázatot keres ós talál a szőlőtermesztés terjedése hátterében. A zsellórsorsúak helyzetének mostohaságában a földszerzés „csábító" lehetősége a szőlőbérlet. 148 Mindössze a vallásbóli buzgóságban 149 és a női viselet szerénységében 150 lát mentalitás-hátteret. Alapállása ugyanis az, hogy a lényeges nemzeti vonások kialakításában nagy szerephez jut a jelentéktelen körülményekből leszűrődő lelki hatás". így például nála a Martonvásárhelyen látott, odavalósi német gazda által nagy kedvvel ápolt virágoskert, szépen gondozott méhes „a falusi műveltség... legbiztosabb jele és legjobb záloga". Itteni tapasztalatait szinte modell-értékűnek tekinti. Akik rendszeres és jó fizetést kapnak - látja -, azok elégedettek. Az összes többi lélek meg lendület nélkül..." dolgozik. Mégis van valami műveltségbeli plussz, ami a falubeli németeknél mutatkozik. így ők a legtakarékosabbak, leggondosabbak és ők örvendnek a legnagyobb jólétnek" is. - Jóllehet példája már Fejér megyéből való, jól szemlélteti, hogy az odáig megtett hosszú útja során utazónk milyen ritkán általánosít. Amikor a lólekből és lendületből végzett munkát dicséri, tudatában van, hogy ezt a példamutató közösséget több különleges körülmény összejátszása..." produkálta. 151 A kor divatos műfaja az „úti levelek". Ezek egyike a svábosan „Pultikász"-nak nevezett Somogy megyei Boldogasszonyfáról íródott. Az itteni németek is kedvezőtlen körülmények közé kerültek, mégis megtalálták gazdaságvitelükben a több lábon állást: A lakosok többnyire kádárok, hamuzsírral és kalamásszal kereskedő gazdag jobbágyok, de földekkel is bírnak és a szőlőmívelésben forgolódnak." 152 A mezőgazdasághoz társított ipar és kereskedés úgy látszik ilyen egyedi körülmények között vezetett először sikerre, hogy aztán később a svábok gazdálkodásának egyik általános vonása legyen. Egyed Antal plébános 1828-ban 22 kérdéscsoportból álló ívet küldött Tolna vármegye 16 mezővárosához és 92 falujához. A válaszokból 8 mezőváros és 54 falu jelentése maradt fenn. Egyed hasonló, ha nem igényesebb hely- és népleírást tervezett, mint Baranyában Haas Mihály, csakhogy ez az összegzés soha nem készült el. Ma már egyértelmű, hogy anyaggyűjtése a kor kiemelkedően igényes szociológiai felmérésének is tekinthető". 153 Az egyes helységek leírásai, jellemzései, értékelései egyediek. Általában a helység hites jegyzője fogalmazta meg, néhány helyen a bíró és az esküdtek is aláírták. 4 Robotjuk közmunka, szállítás. Ezért minden paraszt legalább 6 lovat kénytelen tartani. Mikor átutaztak a falun, éppen ötven ló volt munkában. Uo. 76. p. 148 Szentmiklóson csekély készpénzért és egy heted rész borért bérelték a szőlőt. Bright, Richard 1970. 65. p. 149 Uo. 70. p. A Siklóson látott körmenetben a legtöbb sváb férfi volt. 150 A pécsi piacon megszemlélte a környező falvakból fejött nők népviseletét. A magyarok és horvátok külsejének „nagy gazdagságot kölcsönzött" a ruházat sok-sok kézimunkája. Megjegyzendőnek tartja, hogy e parasztnők mennyivel „többet törődnek" külső megjelenésükkel, mint náluk Angliában vagy Skóciában. Uo. 74. p. 151 Uo. 80-82. p. Különösen látszik ez a Bakonyban élő sváboknál, ahol a természeti viszonyok még mostohábbak. Uo. 86. p. ^ 52 Molnárlmre 1976. 104. p. 153 Cserna Anna - Kaczián János 1986. 3. p. A kérdések felsorolását lásd: Uo. 28-30. p. Értékelései közül lásd: Csányi László 1975., Kaczián János 1986.
