Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZITA LÁSZLÓ: „A század legkeményebb, legvéresebb csatája" (1691 .aug. 1-31.) Dokumentumok a szalánkeméni csata történetéhez

Az Erdélybe betörni készülő tatár hordák ellen 6000 fős hadtest küldését hatá­rozták el. Veterani szerint azonban a hágókat olyan jól őrzik, hogy egyelőre nincs szükség ilyen jelentős erőelvonásra. Július legvégén a Vukováron táborozó hatalmas keresztény sereg életébe en­ged bepillantást a főparancsnok jelentése Leopold császárnak. Úgy látszik, rendkívül fontos intézkedések voltak az alábbiak, mert csaknem ezzel egyidőben a bécsi követ is szükségesnek tartotta a következőket megjegyezni: a főpa­rancsnok új rendelkezéseket hirdetett ki. Ezek a tábori rendre, a vonulás új rend­jére, a szállítás biztonsági intézkedéseire, az őrségekre vonatkoztak..." 17 Eszerint megdupláztak minden őrséget, minden pihenőnapon a magyar ós szerb újoncokat gyakorlatoztatták, hogy így az együttműködésnek a császári zászlóaljakkal semmilyen akadálya ne legyen. 100 mázsa puskaport hozatott az eszéki raktárakból, hogy a tüzérség rendszeres lőgyakorlatokat folytathasson. 20 pontból álló fantasztikus szigorú tábori rendet hirdettek ki, naponként ismételve legfontosabb részleteit. Figyelemre méltó sikereknek számítottak Guido von Starhemberg Djakovó és térségében vezetett akciói. Növelte a sereg önbizalmát, hogy az Eszékre megér­kezett brandenburgi segélycsapatok kitűnően felszerelt hat ezredet képeztek. Az előrenyomulás pontosan úgy törtónt, mint az előző esztendőben. Újlakot megerősítették és a helyőrséget is négy zászlóaljjal kiegészítették. Ezt követően Vukovárig nyomultak előre. Július 25-26-i Újlak alatti táborból küldött fővezéri je­lentésekből kaphatunk hírt a törökökről is. Eszerint 20-án megtörténtek a Belg­rád melletti török csapatösszevonások is. Hajszál pontosan az elmúlt esztendőhöz hasonlóan a Száván veretett két hajóhídon keltek át a török erők. A belgrádi szőlőhegyek ós a Cigány-sziget között épült ki a török fősereg tábora. A hatalmas török hajóhadnak száz gályából, illetve naszádból álló egységét Tite­lig tolták előre. Szárazföldi támogatással az erődöt és a kikötőt ostrom alá vet­ték. A gyengén felszerelt ós még megfelelő számú vódősereggel ellátatlan Titel helyőrsége szabad elvonulás fejében megadta magát, azonban a közben támadt konfliktus miatt a törökök a vódőőrséget lemészárolták. Pétervárad előtt, a hónap utolsó napján ismét jelentékeny erőkkel gyarapodott a császári fősereg. A fővezér 1691. évi hadinaplója, illetve parancskönyve öröm­mel állapította meg, Batthyány három magyar huszárezreddel és eléggé jó be­gyakorolt és láthatóan fegyelmezett hat ezrednyi ráccal a fősereg táborába érkezett. 18 Mindkét sereg elégséges anyagot gyűjtött ellenfeléről ahhoz, hogy a döntő csatát megvívják. Péterváradra támaszkodva Badeni a sáncok előtt tervez­te a török sereget fogadni. Erre Titel elvesztése után lehetőség is látszott. Még­sem került azonban erre sor. A török nagyvezír hallgatva francia tanácsadóira, immár nem tudni hányadszor az 1687. évi hadjárat óta, bevehetetlen földsánc­rendszert épített ki pár nap leforgása alatt. E sáncokat kétezer fogoly és paraszt, valamint négyezer török építette rendkívül rövid idő alatt. A szárazföldön a Belg­rád elleni hadjárat megindítása kilátástalanná vált, az előrenyomulás parancsai­nak visszavonása látszott a legreálisabbnak. Nem szólva arról, hogy a Dunán és 17 Bay HstA München. (Kasten schwarz) 8047.522-523. 1691. július 30. 18 GLA Karlsruhe Grossh Haus- und Staatsarchiv I.Personalien: Baden-Baden. 11. Kriegssache 1691/92. (Handbuch auf die Feldzüge pro Anno 1691. und 1692. der Türken Kriegen. No. 99.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom