Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - KIRÁLY ISTVÁN: A dél-dunántúli nemzetiségiek állattenyésztése
úgy viselkedtek, mint a Baranya és Tolna megyei nyelvüket őrző német községek. 13 Fogyatékos lesz a statisztikai megközelítés azért is, mert a német településként karakterizált községek közül jó néhány még a XIX. század végén sem volt igazában ún. „sváb" község. Ennek a helyzetnek az előidézésében a németajkú nemzetiségiek örökösödési szokásai játszottak szerepet. Pl., ha egy családban két fiú nevelkedett, akkor csak az idősebb örökölte a földvagyont, az ingatlanokat, valamint a gazdasági ingóságokat. A kisebbik fiú - akár nősülés után is - még egy ideig a nagycsaládban maradt, amíg - egy-két jószág megöröklésével - annyira összeszedte magát, hogy helyben vagy a szomszédos, egykéző magyar falvakban tudott venni pár hold földet és házat. Ebből adódott aztán, hogy a német falvakból egész rajok indultak el a szomszédos falvakba, és azokat elnémetesítettók. A harmadik és várható torzítás abból adódik, hogy a falvak állatállománya nem mindig csak paraszti állatállomány, hanem tartalmazza a községek határában földdel rendelkező uradalmak állatállományát is. Ez Baranyában kisebb torzítást eredményez, mint Tolnában, mert Baranyában kevesebb a nagybirtok, inkább a középbirtokok a jellemzőek. Ez a torzítás azonban jellegében olyan, hogy némiképpen tompítja azokat az eredményeket, amiket a németajkú parasztok az állattenyésztésben szorgalmukkal elértek. Mint ismeretes, a XVIII. század folyamán betelepült német parasztokból senki sem lett földbirtokos, hasonló a helyzet a dólszlávokkal, akik a török hódoltsággal egyidóben kerültek a Dél-Dunántúlra. Tehát a módszer következtében szépített történeti képre semmiképpen sem lehet számítani, hiszen a nagybirtokosok, akik közül ugyancsak sok volt az idegenből jött, az állattenyésztésben nem képviseltek modernebb változatot, mint a parasztság. (Itt a modernet úgy kell érteni, hogy az egységnyi mezőgazdasági terület mennyi állatot volt képes eltartani.) Ezek után táblázatban kellene felsorolni a nemzetiségi falvakat ós az olyanokat, ahol kb. a lakosság fele volt nemzetiségi. Miután mindez csak a kutatókat érdekli, csupán a jegyzetben adok felsorolást a nemzetiségi falvakról ós a nemzetiségi jellegű falvakról. 14 13 Somogy Megyei Levéltár (a továbbiakban SML) Gazdasági Felógyelóség iratai. 696/1911. 1911 körül, amikor megindult a tömeges üdülés a Balaton partján és különösen a Budapesthez közel fekvő északkeleti medence körül, akkor egyszerre jelentkezett a nyaralók által támasztott nagyobb igény a tejre és a tejtermékekre, valamint a nyári gyümölcsökre. Az említett Kötcse, Nagycsepely, Szólád és más Balaton-parti községek elindultak Bonyhád környékére, és onnan államsegéllyel szarvasmarhákat szereztek be. Ugyanúgy elindították a tejgazdaság kiépítését, amint majd azt a későbbiek folyamán látni fogjuk a baranyai és a tolnai németajkú parasztoknál. 14 Az 1941. évi népszámlálás. A népesség nyelvismeret szerint. 3/a. Történeti-statisztikai kötetek. Bp. 1983. A falvak felsorolása az 1970-es évek közigazgatási beosztásának felel meg. így ez a statisztikai feldolgozás már tükrözi a falvak ama kényszerű összevonását, amit a sztálinista politika erőszakolt ki. A vizsgák nemzetiségi falvakból a németajkú falvak névsora a következő: 1. Német nemzetiségi falvak: Abaliget, Almáskeresztúr, Apátvarasd, Ág, Babarc, Baranyajenó, Baranyaszentgyörgy, Barátúr, Bár, Bezedeg, Bikal, Boldogasszonyfa, Boly, Borjád, Csebény, Csikóstöttős, Egyházaskozár, Erdősmárok, Erdősmecske, Fazekasboda, Féked, Geresdlak, Gorica, Gödre, Görcsőnydoboka, Gyód, Hásságy, Hegyhátmaróc, Hetvehely, Hidas, Hímesháza, Hird, Horváthertelend, Ibafa, lllocska, K/ánbattyán, Ivándárda, Kaposszekcső, Kán, Kátoly, Kisbudmér, Kisjakabfalva, Kiskassa, Kisnyárád, Kisújbánya, Kisvaszar, Korpád, Köblény, Lapáncsa, Lánycsók, Liget, Liptód, Lovászhetény, Magyarbóly, Magyarszék, Majs, Maráza, Mágocs, Máriakéménd, Marok, Mecseknádasd, Mekényes, Mogyoród, Nagybudmér, Nagyhajmás, Nagynyárád, Nagypall, Óbánya, Ófalu, Okorvölgy, Olasz, Orfű, Oroszló, Pálé, Palkonya, Palotabozsok, Pécsdevecser, Pécsvárad, Pócsa, Pusztakisfalu, Sarok, Somberek, Somogy hárságy, Szajk, Szálainak, Szágy, Szárász, Szederkény, Szellő, Szentlászló, Székelyszabar, Szűr, Tekerés, Tófű, Töttös, Udvar, Újpetre, Véménd, Villány, Villánykövesd, Vókány, Bonnya, Bőszénfa, Ecseny, Gadács, Kaposhomok, Kercseliget, Miklósi,