Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

Utasítás a névmagyarosításhoz I. Az anyakönyvi kivonatról. A névmagyarosításhoz kivétel nélkül anyakönyvi kivonat (keresztlevél, sitik, i bizonyítvány) kívántatik. IIa agy apának több gyermeke ugyanazon anyakönyvbe van bevezetve, akkor cm szükséges minden gyermekről külön ah; akiinyvi kivonat, hanem egy iven együtt mindnyájáról az ligyii« ezott „családi értesítő" íh elegendő. 2. A bélyegről. A bélyeg 50 kr minden nagykorú személy, valamint egész család után ; lia azonban nagykoru családtag is van, azután külön kell az 50 kit lizctni. A törvény értelmében egy kérvényen többen is folyamodhatnak, sőt egész községek is, de a bélyeg minden nagykorú után fizetendő

/Külföldi anyakönyvi kivonatokra még külön 15 kinyi magyar bélyeg teendő. . . 3. A folyamodvány kellékeiről. A folyamodványt annál rövidebbre lehet fogalmazni, mivel benne nem szükséges elősorolni a névmagyarosítás okait. Azonban a kérvényből nem szabad kifelejteni az aláírás és lakáson kivlll a foglalkozást is kitenni. Szabad 'kir. és rendezett tanácsú városokban a tanácshoz, kis és nagy községekben a járási szolgabi iiilioz kell intézni s beadni a folyamodványt, a melyben az illető hatóság felkérendő, hogy a kérvényt pártolólag terjeszszc fel (a rumi. tanácsú város s a szolgabíró az alispán utján) a in. kir. klUgyministcriunihoz. A/,, a ki az igy szerkesztett és atáirt folyamodványt személycsen adja át az illető hatáságnál s mindjárt ott kihallgi»ctatasút kéri, csak megrövidíti s meggyorsítja az egész eljárást. 4. Az illetőség és honosságról. Illetőséggel mindenki ott bír, a hol két éven át lakik és adót űzetett. Kiskornak mindig szülei lakóhelyén bírnak illetőséggel. Oly külföldi, a ki lit éven At az országban bár különbi ző helyeken lakik, adót űzetett s valamely választási névjegyzékbe bejegyezve van : magyar boupolgári joggal bir. 5. Az eljárásról kiskorúak és árváknál. Fordul elő eset, hogy az apa kiskorú gyermekének megengedi a névmagyarosítást, de ő maga nem változtatja incg nevét. Ilyenkor legegyszerűbb, ha az apa folyamodik fia nevében. Kiskorú árvák szintén megmagyarosíthatják nevüket, melyhez az anya mint természetes gyám, vagy a törvényes gyám beleegyezése kívántatik. Itt is lcgozéls/.erübb, ha a gyám folyamodik és pedig legelébb az illetékes árvaszékhez bélyegtelcn ké.rvényeu s ennek engedelmét kikéri, melynek megnyerése után lehet csak annak es .tolása mellett a névmagyarosítást kérelmezni. 6. A névről. A név szabadon választható, azonban kívánatos, hogy a név tapintatos és helyes választásánál ugy a nyelv törvényei, valamint a szerénység, acsthetika stb. szem előtt tartassék s legajánlatosabb ebben szakférfiak nézetét kikérni. 7. A végzésről. A m. k. belügyminisztérium a névváltoztatási engedélyt a hivatalos „Budapesti Közlönyben" hirdetteti ki, külön pedig az illetékes hatóságot is értesiti, a hatóság pedig a folyamodót mellékletei visszacsatolása mellett. A hivatalos „Uudaposti Közlöny" ép oly bizonyító erővel bir, mint bármely hivatalosan kiállított okmány.