Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895

A hivatalosan 1881. ápr. 18-án megalakult társaság célja és feladata az alapszabály szerint: ,,1.§ ...az idegen hangzású családneveknek nemzetiségi szempontból való tömeges magyarosítását országszerte előmozdítani, erre nézve társadalmi mozgalmat indítani, ezt istápolni, az eszmét a vidéken is társulatok alakítása mellett terjeszteni és egyeseket is neveik magyarosítása ügyében kisegíteni. - Működése köréből teljesen kizár a társaság minden pénzkezelést... 7. §. A végrehajtó bizottság hatáskörében áll: 1. a közgyűlés határozatainak végrehajtása;... 3. hírlapok, felolvasások és összeköttetések útján az eszmét terjeszteni; 4. a névmagyarosítási eljárásra közvetlenül vagy hírlapok és nyomtatványok útján a közönséget kitanítani, törekedvén egyszersmind arra is, hogy az új név a magyar nyelv szabályainak megfeleljen; 5. a viszonyokhoz képest minden törvény-engedte módot a tömeges névmagyarosítás érdekében megragadni s rendszerbe fűzve felhasználni s ezen rendszerben 6. bizonyos körre, testületre vagy eszme érvényesítésére működő bizottságokat kirendelni;... 8. egyes névmagyarosítási ügyekben is a feleknek minden segedelmet megadni, mi módjában A Központi Névmagyarosító Társaság még alakulása évében névmagyarosításra buzdító felhívással fordult az egyesületekhez, iparos- és kereskedő körökhöz, különböző felekezetek hitközségeihez.

55 1 881. dec. 5-én ugyancsak ilyen tárgyú felhívást küldött az ország törvényhatóságaihoz, közte Baranya vármegyéhez és Pécs városához.

56 A felhíváshoz mellékelte a névváltoztatási eljárásról szerkesztett „Utasítás a névmagyarosításhoz" c. összeállítást (2..sz. melléklet). Mivel a dualizmusban a névváltoztatásról egységes szövegbe foglalt keretjellegű jogszabály nem létezett, bár a különböző jogszabályoknak voltak a névváltoztatásra vonatkozó részei, ez az összeállítás szabályozta a névváltoztatást. Bővítéssel, változtatással különböző helyeken - könyv, újság, hivatalos rendelet melléklete többször is közzétették. A nagyarányú propaganda nem is maradt teljesen eredménytelen, bár az állam, így a törvényhatóságok szinte kivétel nélkül elhatárolták magukat a névmagyarosítási mozgalomtól. Jellemző Budapest főváros tanácsának 1881. dec. 14-i közgyűlési határozata, mely szerint a közgyűlés méltányolja a társaság törekvéseit, de a névmagyarosítási ügy segítsége csak társadalmi úton történhet, ezért a tanács nem tehet lépéseket a névmagyarosítás előmozdítására.

57 Baranya vármegye törvényhatósága például „tudomásul vétetett" határozattal „ad acta" tette a felhívást.

50 Pécs város törvényhatósági bizottsága nem is tárgyalta a felhívást, az ezzel foglalkozó tanácsi ügyirat pedig nem maradt fenn. Liptó vármegye az „Utasítás a névmagyarosításhoz" c. eljárási szabályzat szolgabírák általi köröztetésót, Maros-Torda vármegye pedig a köztudomásra hozata54 Az alapszabályt közli és a társaság megalakulásáról u. o. 62-70. p. 55 U. o. 72. p. 56 BML Bvm. alisp. ir. 10134/1881 vő. Telkes i. m. 70. p. 57 Telkes i. m. 70-71. p. 58 BML Bvm. törvényhatósági biz. jkv. 146/1882(febr. 13.)