Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - NAGY IMRE GÁBOR: Névmagyarosítási törekvések a dualizmus kori Pécsett és Baranyában 1867-1895
nemzeti érzés erősödése is elősegítette. Természetesen csak bizonyos típusú családnevek magyarosodhattak meg így. Például a magyar tövű, de szláv képzős nevekből: Mártonics, Kovácsics, Gasparác névcsonkítással Márton, Kovács, Gáspár lett. A német eredetű családneveket, ha az eredeti név írásképe és ejtése között különbség volt, és az ejtett változat véletlenül egybeesett egy magyar közszóval, később magyar névként kezelhették és így is anyakönyvezhették. A Deerből, Haasból, Langhból így lehetett Dér, Ház, Láng. A keresztnevek is könnyen magyarosodhattak: Moritz>Móric, Vincz>Vince, Bencz>Bence stb. A német családnevek magyarosodása a legtöbb esetben számos átmeneti formával történt. A névmagyarosodás azonban az idegen hangzású családnevek kis számát érinthette. 17 A hivatalos névváltoztatások története II. Józseftől a kiegyezésig Az első hivatalos névváltoztatásokkal - Kálmán Béla szerint - a 18. század elején találkozhatunk, amikor Sárpataki Márton gróf vezetéknevét királyi engedéllyel Keresztesre, Gerstl Mátyás pedig Árpássyra változtatta. 18 Ezek a névváltoztatások azonban a nemesi kiváltságokkal és jogokkal függtek össze. A nemesek érdekeivel ellentétben állt a névváltoztatás, ugyanis ha nem tudta származását bizonyítani, nemcsak a vagyonöröklésben érhette hátrány, hanem nemességét, minden kiváltságát elveszthette. Ha erre valamilyen nyomós okból mégis sor került, ez az ország törvényei és a joggyakorlat szerint mindenkor az uralkodó engedélyével történt, 19 ill. a két világháború között Horthy kormányzó hatáskörébe tartozott. így külön szabályozást sohasem igényelt. A nemesek névváltoztatása tehát inkább kivételnek tekinthető. Például Gerstl Mátyás a nemességadományozással egyidőben, 1715-ben változtatta a nevét Árpássyra 20 a sárpataki Nagy családból származó Márton gróf pedig a grófi rang elnyerése után, 1718-ban Keresztesre. 21 Az államérdek, a modern közigazgatás megkövetelte a családnevek kötelező használatát és állandóságát. A névviselésére vonatkozó rendeletek II. József uralkodásától kezdve egymást követték. II.- József császár 1787. júl.23-i 10426 aul.sz. rendeletével hagyta meg, hogy minden zsidó német családnevet vegyen fel, és azt többé ne változtathassa 22 meg.^ Scheiberné Bernáth Lívia szerint nem igaz, téves nézet az, hogy a zsidóság még a 18. században is kizárólag egynevű volt, (pl. Josua ben Ábrahám = Josua, Ábrahám fia), hanem a magyarországi zsidóságnál a kételemű névrendszer már II. József rendelete előtt létezett. így a rendelet már jórészt a meglévő álla17 u. o. 49-50, 53. p. 18 Kálmán i. m. 91. p. 19 1814. okt. 14-i 3163. sz. magyar udv. kancelláriai felterjesztés. Közli Századunk névváltoztatásai i. m. 7-9. p. 20 Kempelen Béla: Magyar nemes családok. I. köt. Bp. Grill, 1911. 158-159. p. 21 Kempelen Béla: Magyar nemes családok. IX. köt. Bp. Grill. 1915. 259. p. 22 Századunk névváltoztatásai i. m. 4-6. p. A rendeletet közli Lengyel Zoltán: Magyar névkönyv. Bp. 1917. 26-28. p.
