Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Tanulmányok a nemzetiségtörténet köréből - SAROSÁCZ GYÖRGY: Fejezetek a Pécs környéki bosnyákok(horvátok) szántóföldi és kertgazdálkodásáról

pes nagyságúra. A körték közül az apró, nyári ós a koraősszel érő, nagyra növő, vastag és zöld héjú fajtákat termesztették. Az alma- és a körtefák hosszú életűek, törzsük vastagra, koronájuk nagyra nőtt, és sok termést hoztak. A különböző betegségeknek jól ellenálltak, a gyümölcsük pedig sokáig elállt. A csonthéjasok közül a cseresznye és a kajszibarackfélék szintén kicserélődtek. Az 1940-es évek táján a szőlőkben még mindig sok volt a régi, köztük korai és későn érő, aprószemű fajta. Az 1950-es évek táján a szőlők egy része kipusztult, velük együtt a régi fajta cseresznyefák és a spanyolmeggy is kihalt. Az egykori körtefák és almafák közül napjainkban csak a völgyekben maradtak meg, ahol a páratartalom jóval nagyobb. A faiskolák néhány évtized alatt a fajták kicserélődésén túl a falu közútjainak a fásításához is neveltek facsemetét, de eladásra is jutott belőle. A faluból kivezető utakat - feltételezhetően a megye utasítására - mindenütt egységesen szederfákkal ültették be, Németiben a falu közepén lévő üres teret almával ós körtével. A szederfák kivágása a termelőszövetkezetek összevonása után, 1970-ben, a nagy táblák kialakításakor történt. A megye az 1860-as évek után minden község számára kötelezővé teszi a faiskolák létrehozását. 1879-ben rendeletileg előírják, hogy a községi faiskolákat a tanítók kezeljék.

138 Az első faiskolák területe kicsi, az átai és a németi 60-60, a pogányi 80 öles. Egyszerű árokkal ós tüskével voltak körülkerítve. 1879-ben néhány fát írnak össze a működő faiskolákban, Németiben. 10 db almát ós 60 db vadalanyt, Átán 69 db, Pogányban 20 db vadalanyt.

139 A megye a faiskola nagyságát is előírta: területe 800 ölnél kisebb nem lehet, később szabályos bekerítését is kötelezővé teszi.

140 A századorduló előtti évtizedekben a körjegyző segítségével elérik, hogy a községek biztosítsák a megfelelő földterületet és az évi szükséges költségvetést. A faiskolák létrehozását a megye erősen szorgalmazta. Külön szakfelügyelőt biztosított számukra, aki évente minden faiskolát köteles volt kétszer ellenőrizni és tanácsokkal ellátni.

141 Évi fizetését a megye a községi faiskolák költségvetéséhez viszonyítva községenként igen magas összegben állapította meg. Szőke község faiskola kezelőjének 1914. évi fizetése 10 korona volt, a felügyelőnek ebben az évben 10 korona 12 krajcárt fizettek.

142 A bírói számadásokban nincs arra adat, hogy a község némely tanítója faiskola kezeléséért külön fizetést vett volna fel. A számadások egyértelműen iskolai oktatásról szólnak. Az adatközlők szerint a faiskolák kezeléséhez egyszerű falusi embert fogadtak fel, aki a gyümölcsfák oltásához, szemzósóhez ós kezelésükhöz értett. Kiválasztásuk jelentkezés alapján történt.

143 Ezenkívül minden község évről évre a faiskola számára szaklapot rendelt.

144 138 BML Alisp; ált. i. 2884/1879 139 Ua. 140 BML Alisp. ált. i. 234/1904. Kktj. 1904. 141 BML Alisp. ált. i. 1012/1873. 142 BML Bsz. Szőke, 1914. 143 BML Bsz. Személy, 1910. 144 BML Bsz. 1934.