Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban

A 19.SZ. táblázatban az épületek összköltségének végső összegében sem a kastélyt, sem pedig a pálinka- és sörfőző házat nem számítottuk be, mivel ezeknél a részletköltségeket nem ismerjük. A társadalmi hierarchiát ezúttal forintban is ki tudjuk fejezni, mivel az épületek növekvő vagy csökkenő értékei lakóinak a gazdasági és a társadalmi életben betöltött fontosságát is tükrözik. Ebben a rangsorban a vendégfogadó és az istállók az élen álltak. De a mester és a plébánia-lak közötti tetemes különbség is jelzi a pap elsőbbségét a tanítóval szemben. A puszta hierarchiájának élén álló ispán, gazdakertósz és hajdú ugyancsak az értékesebb házakban laktak. De miként azt láthatjuk az iparosok is megkülönböztetett bánásmódban részesültek. Úgy vélem tanulságul szolgálhat a részletköltségek bemutatása is. Az építkezéseknél a kőműves munkák értéke volt a legmagasabb, az összköltség 46,92%-át tette ki. Ezt követte az ácsmunka, amely a 34,58% arányban részesedett. A fennmaradt költséget csökkenő arányban a tetőfedőknek, a lakatosoknak és az asztalosoknak fizették ki. Végezetül a településtörténeti kutatók figyelmét felhívjuk arra a megyei községsoros épületösszeírásra, amelyet 1845-ben készítettek.

54 A házak és a gazdasági épületek állaga jelzi azt az átalakulást, amely az árutermelés hatásra az építészetben is végbement. SML Acta congreg. 1845.nov.3. 3428.sz.