Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)
Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban
gazdasági alap, amely nélkül a költséges építkezéseket még nem lehetett elkezdeni, ugyanakkor a későbbiekben az is kimutatható, hogy egyes nemesi családok kastélyai túlméretezettek ós jövedelmi viszonyaikhoz képest túl költségesek is voltak. A kastély tehát nemcsak a gazdaság tükörképe lehetett, hanem attól el is térhetett, mivel egyfajta státuszszimbólumot is kifejezett, sok esetben erőn felül a nemlétező rangot ós a méltóságot. A XVIII. század utolsó harmadától kibontakozó árutermelés, a nemesség jövedelmi viszonyaiban történő konjunkturális változások kétségkívül serkentőleg hatottak a nemesi kastélyok építésére, tágabb értelemben pedig a puszták fejlődésére. A gazdasági alap ós az építkezések közötti korreláció feltétlenül kitapintható. Ha a vizsgált uradalmak épületleltárait áttekintjük, akkor megállapíthatjuk, hogy kastélyt mindössze kettőt találunk, az egyiket Nagyberkiben, a másikat pedig Nágocson. A nagyberki kastély a későbbi tulajdonosáról „Vigyázókastóly" néven szerepel a megyei műemlékkastélyok adattárában. 50 Az egyemeletes kastélyt - részben alápincézve - 1760 körül rokokkó stílusban építették. A műemlékkastély többholdas parkjával esztétikus látványt nyújtott. A földszint déli szárnyán nyolc szobát helyeztek el, középütt volt a szalon, a díszterem. Az északi szárnyon két szobát és konyhát találunk. Az emelet déli részén 6, az északi részén pedig 5 szobát láthatunk, amelyek mellékhelyiségekkel voltak kiegészítve. A nágocsi Zichy kastélyt is főúri igények szerint építették. A kastélyt övező 14 holdas parkban a különböző gyümölcsfák mellett külföldről hozott fákat ós még egzotikus növényeket is ültettek. A park árnyas fáival és szemet gyönyörködtető virágaival nemcsak a gazdagság pompáját kelthette, hanem a nemesi osztály maradandóságát is sugallta. E kastély ugyancsak műemlék, 1714-ben késői barokk stílusban épült. A kastély emeletes részét 1820 körül Zichy Nep.János építtette. 51 A kastélyok belső berendezése, a többezer kötetes könyvtárak, a festmények, a faragott művészi kivitelezésű bútorok és az ékszerek, ugyancsak a gazdagság beszédes bizonyítókai voltak. Tekintettel arra, hogy vagyonleltárakkal nem rendelkezünk, ezek pontos értékét ma már nehéz meghatározni, erre nem is vállalkozunk. Inkább arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a külsőségek mögött látnunk kell a nemesi életformát is, az összejöveteleket, a vadászatokat ós a megyeszerte hires bálokat, amelyek a módosabb nemesség életének éppúgy tartozékai voltak, mint a nemesi privilégiumokat biztosító oklevelek. 52 Az uradalmi lakok - nemesi kúriák - méreteiben szerényebbek, berendezésüket tekintve pedig mértéktartóbbak voltak. Jobban kifejezték a tulajdonosok gazdasági viszonyait. Természetesen itt is mutatkoztak különbségek, mivel a kisnemesi kúriák egy része ekkor alig különbözött a módosabb polgárok és jobbágygazdák portáitól. A kimutatásokban szereplő urasági lakok minőség és terjedelem tekintetében hasonlítottak az uradalmat irányító gazdasági szakem^L.Szabó Tünde-K.Goda Györgyi: Somogy megye műemlékjegyzéke. Kaposvár 1984. 276.p. Somogy vármegye. Szerk: Csánki Dezső. Bp. 1914. 117.p. L.Szabó Tünde-Horváth Ferenc: Somogy megye műemlékjegyzéke. Természetvédelmi területek a széptájú Somogyban. Iskola és levéltár. Szerk: Kanyar József. Kaposvár, 1976. 32.p. 51 L.Szabó Tünde-Horváth Ferenc: i.m. 331.p. 52 Hogyan éltek elődeink? Fejezetek a magyar művelődés történetéből. Szerk: Hanák Péter. Bp. 1980.
