Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban

Úrbéres jobbágyok Orczy Lőrinc birtokán, Orczi helységben az első osztályú földekből álló tizenhat jobbágytelek huszonnyolc jobbágygazda között oszlott meg.

35 Ezenkívül még béreltek 148 holdat. A föld kiváló minőségű volt, trágyázás nélkül az őszi gabona hatszorosát, a tavaszi pedig ötszörösét adta. A szarvasmarha tenyésztését ós fejlesztését főképpen az tette lehetővé, hogy a közlegelőket inkább a jobbágyok szarvasmarhái használták. A szolgáltatásokat és adózásokat természetben, az úrbéri törvények szerint szolgáltatták, amelyek az alábbiak szerint oszlottak meg. A harmincnégy ház után házanként egy ezüstforintot fizettek. A hosszú fuvar helyett két szekeres napszámot kellett vógezniök. A tizenhat telek után ugyanannyi öl fát kellett az erdőben kivágniok. A kenderföldért kilencedet fizettek. A tizenhat telek után a hat házas és a két hazátlan zsellér 1796 gyalognapszámot végzett, naponkénti értékét 25 xr-ba számították. Schmidegg Józsefné berki és mosdósi birtokán az úrbéresektől az adókat természetben hajtották be.

36 A Kisberkiben élő zsellérek adóviszonyait pedig ideiglenes szerződésben rögzítették. Berki mezővárosában a 40 1/2 jobbágytelek, 41 jobbágygazda között oszlott meg, a mosdósi 2 1/2 telket pedig négy jobbágy birtokolta. Láthatóan itt telekaprózódásról nem beszélhetünk, következésképpen viszonylagos jólétben éltek. A két helységben nyolc házas zsellér élt, akik házanként 1 forint-pengőt fizettek. Kisberkiben a huszonynyolc contractualis zsellér évenként 40 nap szolgálattal tartozott, amely idő alatt az erőben 28 öl fát vágtak az uraság részére. A berki jobbágygazdák a faézási jog ellenében egy öl fát tartoztak vágni. Ugyanebben a helységben lakott három hazátlan és nyolc házas zsellér, akik faézási illetve robotszolgálattal tartoztak. Az adózásban kétségkívül a robot jelentette a legnagyobb terhet a 43 jobbágytelek után 4644 napot kellett dolgozniuk, amelynek napi értékét 10 xr pengővel számították. Kubinyi László birtokán élő jobbágyok és zsellérek főbb adatait helységenként a 10.sz. táblázatban tüntettük fel.

37 A jobbágyok differenciálódása itt már a korábbiakban kezdetét vette, többségük a féltelkesek közé tartozott, de a hazátlan zsellérek száma is viszonylag magas volt. Ha a különböző adófajtákat egymáshoz viszonyítjuk, akkor láthatjuk, hogy szinte minden helységben a főterhet a gyalognapszám jelentette, illetve Poklosiban a bérföldekórt nyújtott ellenszolgáltatás. A hosszú fuvar helyett ós a vadászatért már kevesebb terhet viseltek. A táblázatban nem tüntettük fel a füstpénzt, amely házanként 2 Ft 30 xr volt. A kilencedet, a dézsmát és a bérföldek utáni adót a jobbágyok természetben szolgáltatták. Hadik Vilmosné tabi birtokán a 22 jobbágygazda 11 2/4 telket birtokolt ós 22 házban laktak, ezenkívül még két házas zsellér is óit itt.

38 A jobbágytelek aprózódása érzékelhető, csaknem valamennyien féltelekkel rendelkeztek. Többnyire a jobbágyok 11 pozsonyi mérő szántófölddel, 5 hold réttel, 4-8 kapás szőlővel és mintegy 2 pm. belső telekkel rendelkeztek. A jobbágygazdák szántóföldjeiket 35

SML Acta congreg. 1837.nov.4. 4022.sz. ^SMLActa congreg. 1843.máj.1. 1622.sz. 37

SML Acta congreg. 1837.január 16. 215.sz. A táblázatot elkészítettük. ^SML Acta congreg. 1840.aug.1. 3246.SZ.