Baranyai történetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1990/1991. (Pécs, 1992)

Források és tanulmányok a gazdaság, társadalom és politika történetéből - SZILI FERENC: Hat somogyi középbirtok gazdálkodása a reformkorban

Schmidegg Józsefné berki uradalma az állattenyésztés tekintetében már sokszínűbb képet mutatott. Igaz, hogy itt a gazdaságföldrajzi adottságok is optimálisak voltak, az elsőosztályú rétek ós legelők biztosították az eredményes gazdálkodás feltételeit. A kimutatás szerint a 4000 öregbirkáról 80 q gyapjút nyírtak le. Egy mázsa gyapjúért 80 pengő forintot is megadtak. A 2000 anyabirka után 1500 bárányt számítottak. Ürükből évenként 350, mustra birkából pedig 300 db-ot adtak el. A szarvasmarha-állomány 20 fejőstehénből, 23 üsző és bikaborjúból, valamint 3 hágó bikából állott. A tej, a túró, a vaj, valamint az állatok értékesítése az ágazatot rentábilissá tette. A sertésfalka 100 db öregsertésből és 90 db malacból állott. Ezekből azonban 30-30 darabot értékesítettek 14, illetve 4 pengőforintos átlagáron. Az öreg sertéseket télen makkon, nyáron pedig a legelőkön tartották. Rossz idő esetén nem hajtották ki azokat a legelőre, hanem ocsuval etették. Sárközy Sándor lóki ós pusztakorpádi uradalmában a birkatenyésztés az állattenyésztésben ugyancsak központi helyet foglalt el. A 886 db birka 15 q gyapjút adott, amelyet 70 forintos átlagáron értékesítettek. De élő birkát is vittek a piacra, évenként 50-et. A sveitzer szarvasgulya 23 db-ból állott, amelyből évente 2 mustra tehenet 20 forintjával értékesítettek. Az allodiális szántóföldeken 28 db jármosökröt használtak. A trágyát a szántóföldek javítására használták fel. A sertéstartás jelentőségét tekintve már alárendeltebb szerepet játszott. A 23 db sertésből évente tizenkettőt 10 Ft-os átlagáron adtak el. Kubinyi László majorsági birtokai, miként a korábbiakban is említettük, főképpen a molványhidi pusztában voltak. Az állattenyésztés fókuszában itt is a juhtenyésztés állott, az 1149 db birka az alábbiak szerint oszlott meg: öreg ürü 414 db, kótesztendős ürü 155 db, idei ürü 266 db, nőstény 314 db. Az öreg birkák évenként 2 font, az esztendősök 1 3/4 font, az idei birkák pedig 1 font gyapjút adtak. Évenként tehát 15 q 85 font gyapjút értékesíthettek, egy mázsáért 250 Ftot is megadtak. A szarvasmarha-tenyésztés alárendelt szerepet játszott, 60 tinóból és 3 üszőből állt a gulya. Ezeket nem értékesítették, hanem évenként a kiöregedett jármos ökrök pótlására használták. A 22 jármosökröt a gazdasági munkálatoknál vették igénybe. A göbölökröket négy évig hizlalták, a 37 közül minden évben kilencet eladtak. Hadik Vilmosné tabi uradalmában az állattenyésztés az alábbi képet mutatta. Az 1300 db birkából évente eladtak 60 db-ot, 4 Ft-os átlagárban. A haszon tetemes része itt is a gyapjú eladásából származott. Lótenyésztésről itt sem beszélhetünk, az összeírásban négy hámos lovat mutattak ki, a jármosökrök száma pedig 16 db volt. Az utóbbiból azonban minden évben vittek a vásárba, és helyettük tinókat vásároltak. Zichy János nágocsi uradalmában is a juhtenyésztés primátusa érvényesült, a birkák száma 2997 db volt. Ezek nagy részét az uraság a somogyi Juhtenyésztő Társaságtól vásárolta, amelyeket gróf Hunyadi Ferenc válogatott pepineriájából válogattak. Évenként 8 Ft-os átlagáron 200 db hízott ürüt értékesítettek. A szarvasmarha tenyésztése itt is háttérbe szorult. A 109 szarvasmarha összetétel tekintetében az alábbiak szerint oszlott meg: tehén 16, bika 2, ridegmarha