Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Horváth J. Gyula - Tímár György: XVI. századi dikális konscripcíók Baranya megyéről (1542, 1551, 1564)
323. MAROK Henyei Miklósé (1564b/808). - A mai Hercegmárokkal azonosítható (Jug). - Gy.I/338 [Marok Íj; K60.806. 324. MAROK a p. püspöké (1564b/858). - Ma Erdősmárok. - Gy. 1/339 (Marok 2); K60.568. Mártonfa kzs ld: 325 Martonfalva. 325. MARTONFALVA (a pécsváradi apátságé, majd) a szigeti váré (1542/258; 1564a: Martonfalwa Fol. 789a; 1564b/893). - Ma Mártonfa. - Gy. 1/339; K60.594. Matty kzs ld: 326 Matty. 326. MATTY Perényi Péteré (1551/514; 1564a: Math [lapszélén más kézzel:] Mag Fol.486a; 1564b/ 764). - Ma Matty .- Cs.II/518; K60.648. Máza Tolna m. kzs ld: 327 Máza. 327. MÁZA a p. püspöké (1564b/638). -' Ma Máza Tolna megyében. - Cs.III/441; K60.339. Mecseknádasd kzs ld: 51 Berekal, 356 Nádasd, 395 Örhe. Mecsekpölöske kzs ld: 105 Csípán, 429 Pölöske. Mecsekrákos k zs ld: 436 Rákos. Mecsekszakái kzs ld: 467 Szakái. Medina kzs Tolna m. ld: 232 Kápolna. 328. MEDVÉSZ ltn-k faluja, hol a köznemes Bakóca cs. időközben pusztává lett egy jobbágyportát is bírt (1542/32 , 344; 1551/570; 1557: Medwes Fol.3). - Ma dn Szigetvár mellett K-re. - Gy. 1/340; K60.167. 329. MEGYEFALVA a fehérvári káptalané (1542/62; 1551/458; 1564a: Megyefalua Fol. 783a:, 1564b/614). - Ma Bükkösd része, Megyefa. - K60.91; K66.12; RC70. Megyefa(lva); Kázmér 262. 330. MEGYER a pécsi domonkosrendi apácáké, valamint István magiszteré (1542/221; 1551/509; 156^a: [birtokos:] m nobilium" 0 ^monialium" Fol.788b; 1564b/864). - Ma Megyer, Pécs r észe. - Gy.I/340, K60.9. - Megjegyzendő, hogy itt és 405 Patacs esetében az 1551 és 1564 összeirői nem tették különbséget a vajszló-sámodi uradalom birtokosai, a margitszigeti apácák, és az ugyanazon rendhez tartozó pécsi Szt, Lélek monostor apácái között. Vö: Koller IV/173-174; Ai gl: Historai...capituli Quínque-ecclesiensis, 1838, 186. lap: BH71. [Aigl viszont a Vajszló-Sámod környéki falvakat a pécsi apácák birtokaként említi]. 331. MEKCSE a Mecskei cs. birtokában, később a szigeti váré. Plébániás hely (1542/173, 238; 1551/533; 1564b/725). Papját tt Mihál"-t az 1550-i defter is említi. - Ma Magyarmecske. - Gy. 1/340 [MecskeJ, K60. 102, K66.13. - Innét vette nevét a Mecskei család. Birtokában találjuk Peterd, Almamellék, Terecső, Csontamindszent, Helesfa, Zók, Mekcse, Cilina, Kiscsány, Zsén, Nagytéseny ill. Kalácsa, Molnosokor, Agtelek és Gyögyfalva. 1562-ben a család kihalt. A birtokot a szigeti vár kapta meg. (1542/36, 45, 60, 61, 162, 173, 187, 198, 206; 1551/531540; 1564b/672, 725, 769) VÖ: NB1903.166, 182. Mekényes kzs ld: 332 Mekényes. 332. MEKÉNYES a p. püspöké (1564a: Fol.789b és 1564b/923; Mykmys 3 : Mykinys). - Ma Mekényes. Vö. 1702-3: Szoras et Mikines, ill. Száras et Mikmes (Lipót adománylevél). - Cs.III/441; K60. 353. 333. MELEGMÁL a p. püspöké (1542/96). - Ma hn Pécs határának É-i szélén a Mecsekben. - K60. 14, RC70.Melegmál. 334. MESZES plébániás hely a pécsi püspök és nemesek birtokában (Meszesi Balázs, később Szekcsői Mátyás és Radatovics András). Portát bír itt Péter helybeli plébános is. (1542/276; 1551/439; 1564b/863) - Ma Meszes, Pécs része. - Gy J/341. - Itteni és sebesi birtokosként találjuk a Meszesi családot (1542/53). MESZŐ vagy MEZŐ ld: 556 Várasd. m
