Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI DOKUMENTUMOK - Zsolt Zsigmond: Boda község helynevei

97. Harinkó kut: 1967, 1971. A Csiszárvölgyben, kevéssel a Szalmahidtői északra, a meredek nyugati völgypartban. 98. Harínkóvőgy: lásd 96. 99. Páka Mari néni szól lője: 1961, 1971. Közismert hely. Egydül ál ló házikó, présház, kis szól ló'skerttel, kevés szántóval körítve a Harinkógödör fejétől pár méterre az északnyugati határon. Más adatközió'm Póka Manci szó'íló'je néven ismerte, 100. Szalmahid: 1961, 1971. A Csiszárvölgy és Harinkó egyesüléséná!, ahol a Cserdibe menó' szekérút átment a völgyön. 101. Pados kut, Bados kut: 1961, 1971. Az utóbbi névváltozat a megbízhatóbb. A Csiszárok er dó' keleti vöígyágában, Cigányháf völgyében. Vö 127. 102. Visag gát, Vizág gát: 1865, 195ó.

26

E két térkép - amelyből az ujabb nyilván átvétel — a Csiszárok erdő határvölgyében folyó vizet nevezi igy. A nép e nevet nem ismeri. Feltűnő, hogy Boda 1235 évi határjárásában eml itik: „

descendît ad quandam aquam Wysag vocatam"

3 néven, Kisboda, régen Likiboda után. 103. Ászai rét: 1812

8

, 1961, 1971. A bodaiaknak évszázadok óta rétjeik vannak a Cserdi határban, az Ászai malom alatt. Az Ászai árok a Csiszárvöigy folytafása dél felé, 1853-ben

36 területe 70 hold. A név ősi, vö. Györffy i. m. 271, 104. Mecskei hegy; 1890, 1961, 1971. Régen Mecske Metske hegy: 1812. Későbbi térképek 1855, 1857, szántónak, 1862-ben szol lőnek, 1876-ban vegyesen szántónak és szol lőnek tüntetik föi. Eredetileg a Csiszárok erdő két ága között emelkedő domborr. Vízmosásos, bokros terület, szántó, melyet később szoliőmivelés alá fogtak. Ma sokban elhanyagolt terület, csak Herke Bélának és Gyura Sándornak van itt szőlője. Adatközlőim szerint „A török háborúk után a (magyar) mecskeiek szol lei itt voltak, a bodaiak pedig (Magyar) ~> mecskén kaptak cserébe erdőt. ". Magyarmecskén van a Buda erdő. 105. Dombócser: 1961, 1971. A falut is hordó dombhát és a Mecskei hegy közötti teknőalaku völgy. Ebben folyik a Csontavasi gát. A terület 1855ben, 1857-ben még erdő és a Csiszárok része. 1862-ben már fás legelő Csontavas néven, később a Palánfák egy része. Ma legelő, rét, Délen nyugatfelé fordulva a Csiszárvölgybe, majd az Ászai gát völgyébe torkollik. A helynévvel részletesen foglalkozott Reuter (Magyar Nyelv 1965: 479-483). 106. Dombócseri kut: 1961, 1971. Gémeskút a Dombócserben, itatást szolgál a legelőben. 107. Szárazvöigy: 1235. Boda középkori határjárása emlifi e tájon „

descendit ad quandam val lem Zarazwelgh" Györffy î. m. 285. 108. Csontavas legelő: lásd 105. 109. Gontavasi gát: 1961. A Gontavas legelőn átfolyó viz neve, 110. Csontávasi kut: 1961, 1971. A Dombócser vöigyfejénél, a Csondos tövében forráskút (lásd 111.). 111. Gondos, Gon fos: 1865, 1876 években mindössze 7 hold szőllő. Ma még egy része szőllő, a többi bokros legelő. A lakosság Csontava, Csontavas néven ismeri. A Palántáki ut és a bodorhegyí ut itt halad át. Tövében van a Gontavasi kut (lásd 110.)