Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI DOKUMENTUMOK - Zsolt Zsigmond: Boda község helynevei

A mai község észak-felé emelkedő dombháton fekszik, amelyet keletről a Bodai patak (Kertaljai csörge Doborhegyi gát) völgye, északnyugatról a Dombócseri völgy (Cson ta va sí gát völgye) határol. A dombhát keletről nyugatra is szelídem emelkedik, ugy hogy a nyugati falurész (Belsősor) magasabban fekszik, mint a Fő utca és a két utcát összekötő közök mind nyugat felé emelkednek. Nyugatról nincsen természetes határa a belterületnek, széles, sík hátba megy át a kertalja. Dél felé mind ez a hát, mind a Bodai patak völgye szelíden lejt a Kaposi ut vonalára, amely keletről enyhén északnyugati irányba tartva középen szeli át Boda határát. A falu alsó harmadából földút (Epresut) vezet nyugatra (Cserdi ut) s a Botoskut alján csatlakozik a Kaposi úthoz. A Főtér felöl a Bodai patak völgyén át szekérút halad a Külsőhegyhez, majd annak déli határán Bakonyából Hetvehelyre vezető Határuthoz ( Kövesut Î9~es). Nyugatabbra az Erdőközi ut részben a Palánták nyugati határán a Csontavas legelőre, onnan az erdőbe, Hosszumezőre, majd Szentdomján pusztán át Egéd, Megyefára vezet. Ebből ágazik le az Erdő ut a Csiszárok erdőbe. Dél felé a Malomut a Bodai malomba, majd tovább (Epresut) Tárcsára, Szentkirályba vezetett. Ma bekötőút a Pécs — Szigetvár között haladó müurra. IL A belterület s közvetlen környéke helynevei. 1. Bel felek: 1862 3d

, 1961 27

A falu belső területének meghatározása. Boda falu: 1865

18

, Belsőség: Ï890 22 2. Belsőség: lásd 1. 3. Orfsried: Í855

14 Az osztrák közigazgatás idején készült térkép számos, magyarból lefordított német helynevet őrzött meg. Ezeket — miután Bodának német lakossága sohasem volt, senki sem használta, s nem is ismerik. 4. Csörge: 1961, 1971

28 Tiszta, bővizű természetes, de foglalt forrás a Kertaljai csörge szintjén, közvetlenül a Belsőkertek tövében. Innen ma vízvezeték halad egy délebbre fekvő ciszternába, majd onnan a Közkuthoz. Alsó-, Középső- és Felsőcsörge néven ismerik három forrását a faludomb tövében. 5. Ciszterna : Lásd 4. 6. Közkút: 1971. Nyomóskut a Posta (egykor községháza) előtt. Késsé vasizü vize iható. A Görge vizét törpevizmü, vizvezeték juttatja ide. Lásd 4. 7. Jágerház és -kert: 1971. Régi uradalmi épület az újkori falu Külső során (ma Zrínyi Miklós utca). Gyepes domboldal, télen a gyerekek szánkópály á ja. 8. Tizennyolcnapos helyek: 1971. Hét ilyen házhely volt, ahol eredetileg azok a jobbágyok laktak, akik évente 18 napi robottal tartoztak.

13 9. Fő utca: 1961, 1971. 1970-ben hivatalosan Petőfi Sándor utca lett. Délről északra vezető, szelíden emelkedő szélesebb földút, amelyet a Bekötőút elkészültekor köveztek. Az 1857 évi térképen; Hauptgasse. Ennek mentén található északon az autóbuszszin, délebbre a keleti házsoron a posta, tanácsháza, orvosi rendelő, művelődési ház, mîg a nyugati házsoron a magtár, templom, korcsma, füszerbolt, iskola, bikaistál ló és pásztorház van.