Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Török Géza: A Kerületi Tanácsok Pécsett

világítás, egyéb kommunális probléma, áruellátás, egészségügyi, kulturális, szociális ellátás javítása.) A végrehajtó bizottsági kirendeltségek később fokozatosan megszűntek. (Elsőként a malomi, majd, a nagyárpádi, később a pécsbányatelepi és mecsekaljai.) A végrehajtó bizottsági kirendeltségek megszüntetésének okait a következőkkel indokolták a kerületi tanácsok: Ott ahol lehetett (pl. Malom és Nagyárpád vonatkozásában és Mecsekalján) az addig helyileg, végrehajtó bizottsági kirendeltségeken működött anyakönyvi kerületeket megszüntették, beolvasztották a kerület központi anyakönyvi kerületébe, igy pl. a II. kerület a mj. városi tanács központi épületében működött (és működő) anyakönyvi kerületébe. Itt — tehát a kerületi tanácsok, illetve mj. városi tanács — központi székházában a házasságkötések ünnepélyes keretek közt történő lebonyolításához elismerésre méltó színvonalú feltételeket biztosítottak. Másrészt a névadó ünnepségek megrendezéséhez is alkalmas dísztermek szolgáltak, végül a temetéseknek szocialista gyásszertartással történő' megszervezésének feltételeit is központilag lehetett biztosítani. További okai a végrehajtó bizottsági kirendeltségek megszüntetésének: — a személyi igazolvánnyal igazolható adatokon kívül ezekhez még egyéb igazolások (bizonyítványok) megkövetelését — így ilyenek kiállítását — jogszabály tiltotta meg.; — a városhoz csatolt peremközségeknek a városi közlekedés hálózatba bekapcsolásával megnövekedetf a belváros ipari, kereskedelmi és egyéb (pl. kulturális és sportrendezvények) szolgáltatásokat biztosító vonzása; — a mezőgazdasági beszőIgáItatási rendszer megszüntetése, a begyűjtési feladatok feloldása is hozzájárult ahhoz, hogy a végrehajtó bizottságok helyi államigazgatási feladatokat ellátó kirendeltségi szerveinek tevékenysége jelentőségét vesztette. A személyi állománynak a kerületi tanácsok vb hivatali apparátushoz történt áthelyezése és a kirendeltségek dologi kiadásának egyéb szükséges célokra fordítása eredményesebbé tette a kerületi tanácsok belső igazgatási szerveinek működését. Ugyanakkor a peremterületek lakossága nem szenvedett hátrányt a kirendeltségek megszüntetése folytán. Jelentőségüknél fogva meg kell emlékeznünk a kerületi tanácsok TANACS

1RENDELET alkotási jogosítványáról, feladatáról is. A tanácsokról szóló 1954. X. törvény 9 §-ának (1) bekezdése ezt igy fogalmazza meg: „A tanácsok a lakosság jogait és kötelességeit érintő magatartási szabályokat csak rendeletben állapithatják meg. Mint már emiitettük a kerületi tanácsok működésük megkezdése után, 1955. évben alkották meg első rendeletüket, nevezetesen mindhárom az 1/1955. számú „Tanácsrendeletéében állapította meg a végrehajtó bizottsági kirendeltségek „Működési és szervezeti szabályzaját. Ezt követően a kerületi tanácsok egész 17 évi működésük alatt mindössze még egy alkalommal alkottak tanácsrendeletet, és pedig a II. és III. kerületi tanács a „Helypénzszedés"-ről. Előbbi 1969. április 17-én tartott ülésén 8/1969. számú határozatával alkotta meg az 1/1969. számú határozatát, amit később (1969. december 11-én tartott ülésén) a 27/1969. számú határozatával módosított. A Ili. kerületi tanács a „Helypénzszedésről" 28/1969. számú határozatával alkotta meg — ugyancsak 1/1969. számú — tanácsrendeletét.