Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Török Géza: A Kerületi Tanácsok Pécsett

ba foglaló középső a második, mig az épülő uj városrészt, a későbbi UimecsekaIiát is magába foglaló harmadik kerület számát kapta. Az első kerület 10 983 kat. hóid területen kb. 38000 lakost, a második 7852 kat. hold területen kb. 36000 lakost, a harmadik pedig 6136 kat. hold területen kb. 31000 lakost képviselt, (Az első kerülethoz csatolt Vasas, a másodikhoz csatolt Máiom, Nagyárpád és a harmadikhoz csatolt Mecsekaiia községek lakosságával együtt.) A város rohamos fejlődésének jellemzésére megjegyezzük, hogy az 1970. évi népszámlálás adatai szerint a város lakosságának száma 145335, ebből az első kerületben 45 204, a másodikban 42 613, a harmadikban 57 518 személy lakott. A kerületi tanácsok alakuló ülésére első alkalommal 1954. december 6-án került sor. Ettől az időtől számított 17 éves működésük alatt még három ízben történt újraválasztásuk időpontjai a következők:; 1958. november 16,, 1963. február 24 és 1967. március 19. Az egyes alakuló üléseken hitelesített megbízólevelek (mandátumok) szerint a kerületi tanácsok összetétele általában tükrözte a kerület iakosságának összetételét, továbbá azt az alkotmányos elvet, hogy a helyi tanácsok a munkások és parasztok államhatalmának helyi szervei és hogy a nők és a fiatalok részvétele biztosított a helyi hatalmi szervekben. A kerületi tanácsok alakuló üléseiről még annyit, hogy általában minden alkalommal 11 tagu végrehajtó bizottságot választottak egy-egy ciklus idejére. (Kivételt képez a III. kerületi tanács 1954. évi választása, amikor ott 9 tagu végrehajtó bizottságot választottak.) Az alakuló üléseken megválasztották az állandó bizottságokat is 5-9 taggal. Felvetődik a kérdés: Hogyan értékelhető a kerületi tanácsok megalakulásának szükségessége? A korábban igazgatási kerületekre nem osztott Pécs városban a kerületi tanácsok életre hívását mivel indokolhatjuk? Ugy véljük, a kérdés megválaszolásához ismertetnünk kell, hogy a tanácsok általában milyen központi és helyi feladatokat láttak el. Ezt a tanácstörvényt igy fogalmazza meg: „A tanácsok működési területükön az Alkotmány, az alkotmányosan hozott jogszabályok és a felsőbb államhatalmi szervek által meghatározott keretek között végzik államhatalmi tevékenységüket. E tevékenységük körében közreműködnek a lakosság életszínvonalának állandó emelésében, gondoskodnak a jogszabályok által hatáskörükbe utalt feladatok megoldásáról, határoznak a helyi jelentőségű kérdésekben." (1954. évi X. tv. Ii. fej. 6.§.) „A tanács vezeti a helyi társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenységet." E jogkör részletes felsorolása meghaladná munkánk kereteit, ezért azok közül csak néhányat: a) megállapítja a tanács helyi tervét és költségvetését; b) irányítja a helyi mezőgazdasági és ipari termelést, a helyi kereskedelmet és közlekedést, városgazdálkodást; c) biztosítja a tanács tendelkezése alatt álló állami vagyon helyes kezelését és felhasználását, valamint a tanács alá rendelt vállalatok és egyéb szervek megfelelő' működését, a helyi szükségletek kielégítésére vállalatokat (szerveket) létesít; d) gondoskodik az egészségügyi, kulturális és szociális feladatok megoldásáról;