Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban

Április végén, maid május egészében hetente 3-4 választói gyűlés zajlott le. Amikor május 22-én generális rendelkezéssel a kormányzat gyüléstiIáimat rendelt el, a munkásság a szakszervezeti helyi csoportok taggyűlésének fórumait használta ki illegálisan a választási propagandára* A helyi rendó'rkapitányság 30-án ezek megtartását is végleg betiltotta.

124 Ez is bizonyítja, milyen rendkívüli fontos szerepet töltöttek be a helyi csoportok a politikai küzdelemben is. Április 28-án tette közzé a Pécsi Szociáldemokrata Párt választási végrehajtó bizottsága választási felhívását, amelyben az országot „a munka és demokrácia hazájává kívánja átalakítani", hogy így „bekapcsolódhasson a demokratikus államok vérkeringésébe". (A nyugati polgári demokráciákról van szó — Sz.L.) „...Harcot üzen.. .mindazoknak, akik eddig csak terhekkel sulytották az ország dolgozó népét..." Szabadásgot követel mindenki részére. Hadakozik mindenki ellen, aki nem szociáldemokrata. Csapkod jobbra és nem feledkezik meg balra is ütni. A követelései általános követelések. Ez önmagában még nem lenne hiba. Az azonban már bírálható, hogy az országos vezetőség 22—i kiáltványából tendenciózusan azokat a gondolatokat másolta ki, amelyek ott is a legkifogásolhatóbbaki, azföpportunistajobboldali vezetési gondolatai. 125 Ezt követően kiadott és terjesztett agitációs anyag azonban már határozottabb hangú, követni igyekezett a munkásság, felfűtött hangulatát.

126 A bányamunkások nagy választási győzelme a helyi „munkásképviselők" választásán, a parlamenti választási gyűlések hangulatának alakulása a II. kerületben, mind több összecsapás a szociáldemokrata plakátokat pusztító jobboldali csoportok és a munkások között, a hatóságok fellépéseit, a választási küzdelembe való fokozott beavatkozását siettették. A pártszervezet már április 19-én követelte a választási lajstrom ujabb revízióját, mert egész sor munkásház maradt ki a választásra jogosultak összeírásakor.

127

A párt határozatot hozott, amelyben az országos választmányon keresztül a belügyminisztériumnál tiltakozott a választási visszaélések ellen. 20-án a Munkásban napvilágot látott ujabb közlemény szerint a II. kerületben ismét olyan utcák maradtak ki a választási lajstromból, amelyekben zömében munkások laktak

128 Àpri lis 30-án a pártszervezet megjelentette ujabb választási plakátjait, a munkásokra bizva ezek megvédését. A falragaszok ellen elkövetett „merényletek" miatt másnap „tömegesen jelentkeztek.. .a védelmi munka el látására..." 129 Az agitációs sikerek láttán, a hatóságok sugalmázasára, a nyomda a Munkás lapbizottságát váratlanul áremeléssel lepte meg. Az előállítási költséget olyan magasan állapították meg, hogy április 29—

ï ülésen a pártválaszfmány a bizalmiak és a szakszervezeti bizottság együttes ülése kénytelen volt a Munkás előfizetési árát tekintélyes összeggel feleméin i

130

Másnap megjelent a párt és a szakszervezetek felhívása a Munkás lap támogatásáról, amelynek eredménye nem maradt el. A szakszervezeti csoportok mulatságokat és színi előadásokat terveztek május elsejére, amelynek bevételeiből kívánták a lapot támogatni.

131 Április 30-án a hatóságok minden gyűlést betiltottak. A pártvezetőség teljes munkaszünetről hozott határozatot és május 1-i kirándulást rendezett a Tettye-Kisrét-Kakukk-csárda útvonalon, amelyre nagy vendégsereget is meghívott. A műsort a Guttenberg Dalkör és a munkásszínjátszó adta. Ez alatt gyűjtést szerveztek, amelynek összegét a lapbizottság a nyomdai előállítás költségeinek a kiegészítésére fordíthatott. 1

32 A hatósági visszaélések hosszú sora következett még. A szabolcstelepi csend-