Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban

több irás látott napvilágot, amely a párt létrejöttének körülményeit latolgatta. Valamennyi megegyezett abban, hogy az a kormányzat és a szociáldemokrata párt központi vezetőségének „helyzetfelismeréséből, törekvéséből, a munkásságnak adandó jogok végső szükségességéből..." stb. miatt vált lehetővé.

81 Február és március folyamán a kormány és az országos vezetőség tárgyalásait és ennek nyomán létrejött paktumot a helyi szociáldemokrata sajtó általában a szervezkedés megindulásának alapjaként értékelte, noha erről konkrétan alig közölt valamit. A kormánnyal folyó tárgyalásokról, azok várható eredményeiről, majd ezt követően a megegyezésről a szociáldemokrata emigráció már 1921 legvégén megindította a kritikát a JövŐ hasábjain, a kommunista lapok hasonlóképpen.

82 Mind a Proletár, mind a Jövő rendszeresen eljutott a kommunista sejten keresz tül Pécsre, ennek ellenére nincs nyoma annak, hogy akár a párt, akár a szakszervezeti mozgalomban felmerült volna a paktum bírálata közvetlen módon. Ez, azonban nem jelentette, hogy Vági vezetésével a helyi pártvezetőség tudatosan, átgondoltan, szigorúan a paktum szellemében vezette volna az ügyeket. Valószínűbb ennek az ellenkezője, mint ez a következőkből megfigyelhető: Vági február ló-án, a párt választmányi ülésén határozati javaslatot terjesz tett be kerületi pártszervezetek és az utca bizalmi hálózat megszervezésére, továbbá a „politikai pártszervezet és szakszervezeti csoportok kiépítését" minden szakmában a legsürgősebb feladatnak vélte. 83 A gyakorlati szervező és agitációs munkában a paktum szabta keretek hamarosan szűknek bizonyultak. A munkásság szervezkedése a földmunkások és mezőgazdasági munkások körében, a MAV munkásai között, a városi közmüvek alkalmazottjai között a paktum megállapodásai ellenére megindultak. A kiépülő helyi csoportok és pártszervezetek körében 52 sztrájk indult 1922-1923-ban. Vági személyesen vezette a bér mozgalmat, s az építőmunkásoknak az általános sztrájk szintjéig eljutott mozgalmait.

84 Mind gyakrabban találkozunk a különböző szakmák bérmozgalmában vagy sztrájkjában a szakszervezeti bizottság vagy az „összválasztmány" által szervezett szolidaritási akcióval.

85 Milyen eredményeket ért el a Vági vezette párt és szakszervezeti vezetőség 1922. február és márciusban Pécs környékén a párt- és . szakszervezetet erősítő munkában? 1922. február 19-én összeült pécsi szakszervezeti bizottság a párttitkár javaslatára elfogadta, hogy: „Minden szakmában, ahol valaha csoport vagy szakosztály működött, újra kell rendezni a működéssel kapcsolatos dolgokat. A bányavidéken a szakmák szerinti szervezés elvét mindenképpen keresztül kell vinni. Igy elejét vesszük annak a gyakorlatnak, hogy a telepeken dolgozó vas-, és famunkások, építők és földmunkások, mivel nem bányászok, kiesnek a szervezetekből és gazdasági követeléseiket nem tudják megfelelő módon képviseltet" ni. Pedig minden áron és minden eszközzel, nem riadva vissza a munkaadók fenyegetésétől és összefogásától, akár munkaszüneteléssel

1 is változtatni kell az elviselhetetlen nehéz helyzeten. Ilyen ügyben (ti. sztrájk esetén - Sz.L.) forduljon minden szakcsoport egy nappal előbb a pártvezetőséghez, hogy az a szükséges lépéseket, ha lehet békével elintézhesse, vagy más mód hiányában a támogatást, akár a többi szaktárs segítségének megadásával,a teljes szolidaritás sal biztosítani tudja.