Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban

uralkodtak a szakszervezeti életben, ez némi halvány előrelépést jelentett. Bár a hatóságok több kísérletét ismerjük, hogy az augusztus-októberi állapotokat akar­ták visszaállítani, azaz közvetlenül az SZDP központi vezetősége mellőzésével irányítani. A Betlen-Peyer paktum szabta irányhoz való hozzáigazodását mutat­ja a Munkásnak a december 28-án „Uj munka féle" c. vezércikke. Ez lényegé­ben a kormány és az országos vezetőség által kötött paktum üdvözlése. 57 Az uj szakszervezeti vezetőség — bár az elnöki székben még ott foglalt helyet Weiser a hatóság embere -, lendülettel kezdett a szervezetek építéséhez. 1922. január 9-én a pécsi magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak si­keres taggyűlést tartottak. Megalakították szakszervezeti csoportjukat és uj ve­zetőséget választottak. Kibuktatták az 1921 szeptemberében kreált „Kozma-fé­le vezetőket", az uj elnök és titkár egyben tagja volt a pécsi szakszervezeti bizottságnak is. 58 Ezt követően január 15-re a pécsi nyomdászok szakcsoportja, a cipészmun­kások, húsipari munkások, a földmunkások helyi csoportja kért engedélyt tag­gyűlés tartására. A rendőrség nem engedélyezte sem a taggyűlést, sem a szer­vezetek újjáalakítását. A Munkás az ügy kapcsán már a Népszava ilyen eset­ben szokásos stílusára hangolva, némi szemrehányással irta a következőket: „. .. Csodálkoznunk kell azon, hogy ma, amikor a kormányt a kibékülés inten­ciója vezeti, mikor magaa miniszterelnök tett ígéretet 59 ^ szakszervezeti sza­badság biztosítására, ma kezd a pécsi rendőrség ilyen eszközökkel dolgozni..." Valamennyi szakcsoport fellebbezéssel élt, de csak a földmunkások helyi cso­portjának engedélyezték január 25-én a gyűlést, de itt sem sikerült az uj ve­zetőséget megválasztani. 61 A legjelentősebb eseménynek számított a mecseki szénmedence területén a bányamunkás szakszervezetek helyi csoportjának újjászervezése 1922. január 15-én. A pécsbányatelepi helyi csoport alakuló taggyűlésén 400 munkás jelent meg a telepről és környékéről. 62 A gyűlés szónoka Peyer, akinek beszéde után bírálatok hangzottak el a szövetség vezetősége ellen, mert nem tettek lépést a börtönben, vagy letartóztatásban illetve internáló táborban lévő társaik ér­dekében. Kifogásolták, hogy a helyi csoportok megalakítását az országos veze­tőség ilyen későn szorgalmazta. 63 Ugyanezen a napon Mecsekszabolcs, Vasas, Hosszúhetény, Somogy bányatelepen is Peyer Károly, Batta Gyula, Csóka Ven­del és Fodor József részvételével megalakították a helyi szakszervezeti csopor­tokat. 64 Nem sikerült ekkor még az Észak-Mecsek területén fekvő bányatele­pek szervezeteinek megalakítása. Szászváron, Komló, Nagymányokon, Mánfán későbbi időpontban jöttek létre a szakszervezeti csoportok 65 A szakszervezetek megszervezése rendkívül nagy jelentőségű eseménynek számított a bányavidéken,. Keretet biztosított ismétarra, hogy a nagy tömegerőt jelentő bányászság lökést adjon a terület mozgósításának. Ezentúl a legfontosabb követelésekért szervezett, egységes akciót indítottak. Továbbá, ismét megerősödhetett az a kapcsolat a városi mozgalom és a bányavidék munkássága között, amely mindig is serkentő hatással volt az egész helyi szociáldemokrata munkásmozgalomra. 66 Létrejött a legfontosabb legális fórum, a bányászság megkezdhette ismét' politikai tájéko­zódását s küzdelmét szociális célokért. E szervezetek nyújtották az egyik le­hetőséget a kommunista tevékenység részére is, már 1922-ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom