Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban
uralkodtak a szakszervezeti életben, ez némi halvány előrelépést jelentett. Bár a hatóságok több kísérletét ismerjük, hogy az augusztus-októberi állapotokat akarták visszaállítani, azaz közvetlenül az SZDP központi vezetősége mellőzésével irányítani. A Betlen-Peyer paktum szabta irányhoz való hozzáigazodását mutatja a Munkásnak a december 28-án „Uj munka féle" c. vezércikke. Ez lényegében a kormány és az országos vezetőség által kötött paktum üdvözlése. 57 Az uj szakszervezeti vezetőség — bár az elnöki székben még ott foglalt helyet Weiser a hatóság embere -, lendülettel kezdett a szervezetek építéséhez. 1922. január 9-én a pécsi magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak sikeres taggyűlést tartottak. Megalakították szakszervezeti csoportjukat és uj vezetőséget választottak. Kibuktatták az 1921 szeptemberében kreált „Kozma-féle vezetőket", az uj elnök és titkár egyben tagja volt a pécsi szakszervezeti bizottságnak is. 58 Ezt követően január 15-re a pécsi nyomdászok szakcsoportja, a cipészmunkások, húsipari munkások, a földmunkások helyi csoportja kért engedélyt taggyűlés tartására. A rendőrség nem engedélyezte sem a taggyűlést, sem a szervezetek újjáalakítását. A Munkás az ügy kapcsán már a Népszava ilyen esetben szokásos stílusára hangolva, némi szemrehányással irta a következőket: „. .. Csodálkoznunk kell azon, hogy ma, amikor a kormányt a kibékülés intenciója vezeti, mikor magaa miniszterelnök tett ígéretet 59 ^ szakszervezeti szabadság biztosítására, ma kezd a pécsi rendőrség ilyen eszközökkel dolgozni..." Valamennyi szakcsoport fellebbezéssel élt, de csak a földmunkások helyi csoportjának engedélyezték január 25-én a gyűlést, de itt sem sikerült az uj vezetőséget megválasztani. 61 A legjelentősebb eseménynek számított a mecseki szénmedence területén a bányamunkás szakszervezetek helyi csoportjának újjászervezése 1922. január 15-én. A pécsbányatelepi helyi csoport alakuló taggyűlésén 400 munkás jelent meg a telepről és környékéről. 62 A gyűlés szónoka Peyer, akinek beszéde után bírálatok hangzottak el a szövetség vezetősége ellen, mert nem tettek lépést a börtönben, vagy letartóztatásban illetve internáló táborban lévő társaik érdekében. Kifogásolták, hogy a helyi csoportok megalakítását az országos vezetőség ilyen későn szorgalmazta. 63 Ugyanezen a napon Mecsekszabolcs, Vasas, Hosszúhetény, Somogy bányatelepen is Peyer Károly, Batta Gyula, Csóka Vendel és Fodor József részvételével megalakították a helyi szakszervezeti csoportokat. 64 Nem sikerült ekkor még az Észak-Mecsek területén fekvő bányatelepek szervezeteinek megalakítása. Szászváron, Komló, Nagymányokon, Mánfán későbbi időpontban jöttek létre a szakszervezeti csoportok 65 A szakszervezetek megszervezése rendkívül nagy jelentőségű eseménynek számított a bányavidéken,. Keretet biztosított ismétarra, hogy a nagy tömegerőt jelentő bányászság lökést adjon a terület mozgósításának. Ezentúl a legfontosabb követelésekért szervezett, egységes akciót indítottak. Továbbá, ismét megerősödhetett az a kapcsolat a városi mozgalom és a bányavidék munkássága között, amely mindig is serkentő hatással volt az egész helyi szociáldemokrata munkásmozgalomra. 66 Létrejött a legfontosabb legális fórum, a bányászság megkezdhette ismét' politikai tájékozódását s küzdelmét szociális célokért. E szervezetek nyújtották az egyik lehetőséget a kommunista tevékenység részére is, már 1922-ben.
