Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban

a középületeket. 21-én egy csendőrszázad érkezett, majd ugyanekkor 15 főből álló nyomozó testület kezdte meg tevékenységét, 21-én a megyei kormánybiztosságot Prakatur Tamás foglalta el.

15 A magyar katonai alakulatok bevonulását rendkívüli biztonsági intézkedésekkel készítette elo a kormánybiztosság és a csendőrség. A kormánybiztosság statáriumot hirdetett. 21-én plakátok jelentek meg, amelyeken a „bevonulás alatt mindenkit a rend fenntartására hívnak fel. Minden rendzavarásra irányuló esetleges kísérletet azonnal jelentsenek a lakosok, a legközelebbi járőrnek. "16 A kijárási tilalmat megszigorította a közben újjászervezett állami rendőrség helyi kapitánysága. 17 22-én hajnaltól több hullámban vonultak be Pécsre a magyar katonai csapatok. Soós altábornagy és az antant tisztjei: Forster őrnagy, Derain francia őrnagy és Mandó Arrigó olasz kapitány vezetésével. A bevonulás „sima lezajlása" feletti érzéstől hangolva, másrészt a munkásság és a hatóságok között folyt tárgyalásról és megegyezésről értesülve, Soós olyan nyilatkozatot tett 22-én, amely kevésbé katonás hangvételű. A munkásság megértését kéri. Kijelenti, hogy nem gátolja meg a szakszervezetek szabad szervezkedését. Vegyes bizottság összeállítását ígéri, amely képviselheti a legmagasabb katonai faktor előtt is a munkásság ügyét. 18 Horthy kormányzp augusztus 24-én Soóshoz küldött táviratában elismerését fejezte ki a terület „zavartalan és sima felszabadifásáért", kifejezte továbbá azt a véleményét, hogy a „magyar Haza kárpótolja Baranya mindennemű lakosát a kiállott szenvedéseiért. .. "I

9 A parlamentben Bánffy Miklós külügyminiszter a „józan baranyai munkássággal való együttműködés lehetőségéről és szükségességéről, megértéséről"... szónokolt.20 A baranyai helyzetről az eddig idézett deklarációk, parlamenti nyilatkozatok stb. az ellenforradalmi rendszer legilletékesebb vezetőinek kétségtelenül propagandisztikus célzattal elmondott gondolataiból adnak részleteket, kijelölték egyben a hivatalos politika főbb ideológiai vonalát is. A munkásmozgalom ellen felhasznált módszerek A megszállás után a terület munkásmozgalmával kapcsolatban követett politika valóságának feltárásához a nyilatkozatok mögé kell tekintenünk. A területen alkalmazott politikai gyakorlatot kell lényegesnek tartani, a szegedi gondolatból táplálkozó, hevenyészett, patetikus nyilatkozatok és szózatok helyett.2i Olyan források és dokumentumok elemzése vezet el a valósághoz, mint amilyen 1921. augusztus 20-án Kaposváron készült tárgyalási jegyzőkönyv volt a szociáldemokrata szakszervezeti vezetők és Kozma Miklós között.

22 Az ellenforradalmi csapatok Pécsre történő bevonulását megelőző héten Kozma Miklós már Kaposváron, a főparancsnokságon tartózkodott, ahonnan felvette a kapcsolatot Weiser Ferenc és Koller József szakszervezeti vezetőkkel.

23 A találkozáson megállapodást kötöttek a kiürítés utáni időszak munkásmozgalmára vonatkozóan. Kozma már rendelkezett „magasabb helyről nyert megbízással. "A titkos tárgyaláson készült jegyzőkönyvben erre világosan utalt. Lehetséges, hogy a bevonulásra készülő főparancsnokságtól, nem lehetetlen az sem, hogy magától a miniszterelnöktől nyert megbízást. Bár irataiban erre vonatkozóan nem található részletesebb utalás. Hivatalos küldetése a megszállt területek