Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szita László: A pécsi szociáldemokrata párt és szakszervezeti mozgalom újjászervezése a szerb megszállás és az ellenforradalmi rendszer bevonulása utáni időszakban
A pártvezetést és a szakszervezeti tanács legtöbb vezetőjét meghódította az autonom baranyai köztársaság illúziója. Igy augusztus 14-én a megszállt területek szakszervezeteinek kongresszusa is támogatásáról biztosította, a megszállók asszisztenciája mellett, a szocialista párt által összehívott pécsi nagygyűlésen váratlanul kikiáltott Baranya-Bajai Szerb-Magyar Köztársaságot. 4 Tették ezt annak ellenére, hogy augusztus elején a belgrádi kormányzat már közölte a pécsi városi tanács központi bizottságával, hogy a területek kiürítését nem tudja megakadályozni. Augusztus 10-én pedig antant küldöttség érkezett a városba, hogy a kiürítés kérdéseiről tárgyaljon. Sem a párt, sem a szakszervezet nem volt már képes világos programot szabni, ahogy ezt elmulasztotta korábban is. Ennek az evakuálást megeló'zó' napokban és azt követően súlyos következményei lettek. A szervezett visszavonulás, az illegális munka megszervezése, az uj vezetőségek kijelölése elmaradt. Ehelyett rendezetlen és pánikszerű menekülés következett. A tömegek teljesen vezetés nélkül maradtak. A párt és szakszervezet központi vezető' szerveító'l le a helyi csoportok vezetó'ig, az ellenforradalmi csapatok bevonulása eló'l fó'leg Jugoszláviába emigráltak. 5 1921. augusztus 22-én az ellenforradalmi magyar hadsereg bevonult Pécsre,. 25-ig ellenőrzésük alá került a teljes megszál lt megyerész. A munkásmozgalomban e területen uj szakasz kezdó'dött. Az emigráció nagy vérveszteséget jelentett a helyi mozgalomnak, amely igy legjobb eró'itó'l volt kénytelen megválni. A visszamaradt vezetó'k korábbi politikai szereplése már ekkor világosan mutatta, hogy a szakszervezeti élet szervezése, vezetése az uj államapparátussal együttműködő', jobboldali szellemben fog következni. A kispolgárság, kisiparosság és az értelmiség már 1921 májusában hátat fordított a szociáldemokrata pártnak. Több szakma szervezeti csoportja is beszüntette a tevékenységét. A magyar katonai és rendó'ri eró'k bevonulásakor a helyi szervezetek nagy része cselekvésképtelenné vált. A vezetó'k nélkül maradt munkásság között nagy letörtség volt tapasztalható. Az eszmei zűrzavarban több csoport határozatot hozott, amelyben elitélte korábbi tevékenységét és lojalitását fejezte ki a bevonuló hadsereg és „a kiépítendő' magyar államiság iránt." A kiépülő' helyi polgári államhatalom katonai, rendó'ri és birói szervei, az ellenforradalmi rendszer országosan megszilárduló körülményeinek megfelelően, a megtorlás enyhébb és „törvényesített" formáit alkalmazták. Ugyanekkor megtettek mindent, hogy a pécsi szociáldemokrata mozgalmat „nemzeti és keresztényszociális" irányba tereljék, mint ez látható majd, teljesen sikertelenül. 1921 augusztusától 1922 februárig a szervezetekre gyakorolt nyomással, fenyegetésekkel, büntetésekkel és elsősorban a helyi vezetéssel kötött paktummal az államhatalmi szervezet helyi faktorainak sikerült a mozgalmat elsekélyesiteni. A kormányzat hó'n óhajtott vágya a külpolitikai elszigeteltségbó'l történő' kilépés. Ennek egyik eszköze az volt, hogy a belsó' valóságról a sajtóban publikált kép a rendszert demokratikus színben tüntesse fel. A helyi szakszervezeti vezetó'któ'l kezdetben ezt meg is kapta. A spontán, eró'tlenül meginduló és jobboldali vezetó'k által a tömegek eló'tr is eró'sen kompromitált helyi mozgalmat 1922 elején, az országos vezefó'ség