Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

gazgatási feladataik pedig olyanok voltak, mint a vármegyék területén a köz­ségek közigazgatási teendői. Ilyen egyszerű intézkedésekre kell itt gondolnunk mint pl. leszakadt hidak javítására, lakóhely, vagy házszám puhatolása, bale­set bejelentése, hullaszállítás bejelentése, az árkok eliszaposodásának megszün­tetése, gyermekmenhelybe való felvételek intézése, szegényházba való beuta­lás, segélykérelmek elintézése, elhagyottá nyilvánítás, éló'sövény kerítés eltá­volittatása, ápolási költség megtérítése, más helységekbó'l érkezett megkeresé­sek kézbesítése és egyéb hasonló egyszerű ügyekben való intézkedés. Az elsó'foku közigazgatási hatóságok mindezeket a feladatokat önálló ha­tóságként intézték, vagyis mükó'désükben önállóak voltak. A kiadott határozato­kat nem a „polgármester nevében", hanem önállóan irta alá az elsó'foku közi­gazgatási hatóság vezetó'je és saját hivatali pecsétjével látta el. Már emiitet­tük, hogy a polgármesteri hivataltól, annak ügyosztályaitól független ügyinté­zése, iktatása, irattára volt az elsó'foku közigazgatási hatóságnak. Az elsó'foku közigazgatási hatóságnak e hivatali önállóságára a helytörté­nész kutatóknak is tekintettel kell lenni. Önálló hivatalnak kell tekinteni a kutatóknak is és ha egy thj. város elsó'foku közigazgatási hatóságának irataiból adatokat jegyeznek ki, mint önálló városi hivatalra kell hivatkozniok 52 A thj. városi elsőfokú közigazgatási hatóságok iratainak forrásértékét abból a szempontból kell elbírálnunk, hogy a thj, városi igazgatás legalsó szervei voltak. Mint már emiitettük, a thj. városok „községházájá"-nak és „főszolga­bírói hivatalá"-nak lehetne Őket átvitt értelemben nevezni. Irataikat is ebből a szemszögből kell elbírálni, vagyis forrásértékük hasonló a községek és járási főszolgabírói hivatalok irataiéhoz. A járlatlevéliktatóknak van bizonyos gazdaságtörténeti forrásértékük . Az iparhatósági nyilvántartások és iratok a város iparára, ipari dolgozóira vonat­kozóan elsőrendű forrásokat őriznek., Az egészségüggyel kapcsolatos iratok ada­tokat szolgáltatnak a város általános közegészségi állapotára és a járványokra. A piacrendészeti ügyek a piacforgalomra, piaci árakra, a tüzrendészeti iratok a tűzvédelemre, az építésrendészeti iratok az építkezésre, a lakásviszonyokra, a mezó'rendészeti iratok a mezőgazdasági és hegyközségi állapotokra szolgáltat­nak bizonyos adatokat. Már egészen minimális jelentőségűek a helytörténetirás számára a rendőri büntetőbirói kihágási iratok és a községi bírósági iratok. Még kevésbé jelentő­sek a különféle hatósági bizonyítványok, híd- és járdajavítások, lakóhely és egyéb puhatolások, balesetbejelentések, hullaszálIitások, ároktisztítások, segély­kérelmek, ápolási költségek, elhagyottá nyilvánítások, kézbesítés iránti meg­keresések, s az ezekhez hasonló egyéb iratok. Ezeket viszonylag igen rövid idő után selejtezni is lehet, hiszen hatályosságuk is hamar megszűnik, helytör­téneti forrásértékük pedig jóformán semmi. Az ilyen iratok selejtezéséről már a második világháború eló'tt komoly cikkek jelentek meg a levéltári szakiroda­lomban 53 Nem utolsó sorban természetesen mindig a kutatási téma is lényegesen be­folyásolja, hogy használhatók-e forrásul a thj. városi elsó'foku közigazgatási hatósági iratok. A thj. városok elsőfokú közigazgatási hatóságainak működése és működésük alatt keletkezett iratanyaguk évkoré három évtizedet ölel fel, pontosabban

Next

/
Oldalképek
Tartalom