Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

A kibocsátott rendeletekből következtetve, a városi rendőrség államosítása alkalmával még magában a belügyminisztériumban sem alakult ki kikristályosodott irányelv arról, hogy milyen legyen a thj. városoknál az az önkormányzati szerv, amely ellátja majd a rendőrség államosítása után a városoknál visszamaradt közigazgatási rendészeti feladatkört. Még az 1921.év közepéig is az volt a belügyminisztérium álláspontja, hogy a felállítandó uj szerv elnevezésénél kerülni kell a „rendőri" és „rendészeti" szavakat. E szavakat ezért kellett mellőzni a rendőrség államosítása következtében szervezett uj állások, ügyosztályok és hivatalok elnevezésénél, mert a lakosság közt félreértést okozhatott volna és olyan látszatot kelthetett volna, mintha a városoknak külön rendőrsége is volna az államrendőrségén kivül. Ezért helytelenítette a belügyminisztérium azt is, hogy egyes városok azt az uj önkormányzati szervet, amely az igazgatási rendészeti feladatokat ellátta, igazgatási rendészeti ügyosztálynak, vagy közrendészeti hivatalnak nevezték

45 Néhány hónappal később az előbbi rendeletet ugy módosította a belügyminiszter, hogy a városi önkormányzati hatóságok feladatkörébe utalt kihágási ügyek intézésére a városi tanács által kijelölt tisztviselők ezt az elnevezést használják: a tanács által megbízott tisztviselő, mint rendőri büntető bíró.

1,46 De végeredményben nem is az elnevezés volt a lényeges, hanem az a munkakör, amelyet az elsőfokú közigazgatási hatósági szerv működése közben betöltött. A feladatok sokasága és fontossága végül is oda vezetett, hogy minden thj. városban kialakult ennek az uj közigazgatási rendészeti szervnek önkormányzati önálló hatósági jellege, akár alá volt rendelve egyik városi tanácsi ügyosztálynak, akár nem. Azonban sohasem lehetett azonosítani egyik ügyosztállyal sem, nem lehetett azt mondani, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóság egy a városi tanács— vagy 1929 után: a polgármesteri hivatal ügyosztályai közül. Alsófoku és részben középfokú hatósága volt a thj. városoknak, részben „községházájuk, elöljáróságuk", részben „főszolgabírói hivataluk", hasonlóan a volt autonóm városi rendőrkapitánysághoz. A sokféle feladat is, amelyet az elsőfokú közigazgatási hatóság elátott, nagy általánosságban alsó és középfokú önkormányzati feladatokra volt csoportosítható.. Mint láttuk, Debrecenben megpróbálták négy „osztályra" bontani az elsőfokú közigazgatási hatóság munkakörét és igy négy főcsoportba besorolni az általa végzett teendőket. De nem sikerült az egységes osztályok és egységes feladatcsoportok kialakítása, mert az illetőségi osztályhoz az illetőségi ügyeken kivül még sok más egyéb teendőt is oda kellett sorolni. A mezŐrendészetÍ osztálynál pedig egészen elütő alcsoportokat is ki kellett alakitaniok, mint pl. a közegészségügyi, tüzrendészeti, az állategészségügyi és mezőrendészeti, valamint az általános közigazgatási ügyek alcsoportját. Egy osztállyá vonták össze kihágási osztály néven a rendőri büntetőbíróságot és a községi bíróságot, ami a munka és az ügyek természeténei fogva még indokolt is volt, hiszen az előbbin a szabálysértéseket büntették, az utóbbin pedig a kisebb polgári peres ügyeket intézték. A debreceni eslofoku közigazgatási hatóság legegységesebb osztálya az iparügyi osztály volt, ahol kizárólag iparhatósági ügyekkel foglalkoztak. Ha Debrecenben négy osztályba, vagyis négy főcsoportba sorolták be az elsőfokú közigazgatási hatóság összes teendőit és ezekből egy főcsoportot az elsó'foku iparhatósági ügyek foglaltak le, ez is mutatja, hogy az iparügyek mi-