Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

hatósági feladatok ellátására a város egész területére kiterjedő hatáskörrel egye­sített kerületi elöljáróságot állit fel. A belügyminiszter azonban - Székesfehérvár esetéhez hasonlóan - a 29367/ 1921. B.M .sz. leiratával nem hagyta jóvá a januári közgyűlési határozatot és az egyesitett kerületi elöljáróságra vonatkozó szervezési szabályrendeletet az­zal az indoklással, hogy a tervbe vett önkormányzati szervet az 1886:XXI.tc. nem ismeri. A thj. városok pedig csakis e törvénycikk keretei között állíthat­ják fel azt a szervet, amellyel a maguk belügyeit intézik és gyakorolják váró­1­si önkormányzatukat. Erre Győr város törvényhatósági bizottsága elhatározta, hogy közrendészeti ügyosztály néven felállít egy olyan városi tanácsi ügyosztályt, amelynek kere­tében az ide beosztott tisztiviselők egy része tanácsi megbízatás alapján a köz­igazgatási rendészeti és iparhatósági, valamint rendőri büntetőbírósági, és köz­ségi bírósági ügyekben elsőfokú közigazgatási hatóságként intézi az ügyeket, az ügyosztály dolgozóinak másik része pedig a tényleges ügyosztályi — tehát a nem elsőfokú közigazgatási hatósági — feladatokat végzi, vagyis ta­nácsi tárgyalásra készíti elő azokat a megfellebbezett ügyeket, amelyekben a városi tanács másodfokú hatóságként fog dönteni. Ahhoz azonban, hogy a közrendészeti ügyosztály kebelében működő elsőfo­kú közigazgatási hatóság feladatait el lehessen látni, uj tisztviselői állások meg­szervezésére volt szükség. A közgyűlés azért elhatározta, hogy a 244/1921 .kgy. határozattal már megszervezett és a belügyminisztérium 10 157/1921. IV.a.B.M. sz. leiratával már jóváhagyott egy városi tanácsnoki álláson kivül még a kö­vetkező állásokat szervezi meg: két l.oszt. aljegyzői, három II.oszt. aljegyzői, két irodaigazgatói, 9 altiszti állást; az utóbbiakat a közigazgatási nyomozási feladatok végzésére. Négy volt városi rendőrtisztviselőt pedig a községi birói teendők ellátásával bízott meg a közgyűlés? 1 A győri szervezési kísérletekből is látszik, hogy a belügyminisztérium min­den esetben ellenezte a megszűnt thj. városi rendőrkapitányságok helyén szerve­zett, ahhoz hasonló, a városi ügyosztályoktól elkülönült, azok egyikének sem alá­rendelt elsó'foku közigazgatási hatóságok felállítását. Győr és Székesfehérvár váro­soknál is végeredményben nem csupán azt kifogásolta a belügyminisztérium, hogy „egyesitett kerületi elöljáróság"-nak, vagy „városi elöljáróság"-nak akarták el4 nevezni az uj önkormányzati hatósági szervet, hanem hogy a tanácsi ügyosztá­lyoktól teljesen függetlenül, decentralizáltan, Önálló városi hivatalként kíván­ták megszerezni. A belügyminisztériumi irányelv az volt, hogy a városi tanács az egyik ügyosztálya egy bizonyos részével, vagy több ügyosztály bizonyos dolgozóival lássa el az elsó'foku rendészeti, elsó'foku iparhatósági, elsőfokú sza­bálysértési és községi birói feladatokat. Ennek keresztülvitele azonban egyik thj, városnál sem sikerült teljes mértékben. Mivel a városi törvényhatóságok hatáskörében egyenlőek voltak a megyei törvényhatóságokkal, a thj. városok arra törekedtek, hogy kebelükben olyan elsó'foku hatóságot hozzanak létre, mint a volt thj. városi rendőrkapitányság, vagy a megyéken belül a járási főszolga­biróságok. A thj. városi elsőfokú közigazgatási hatóságok végül valóban ilyen önálló hivatalokká is fejlődtek. Talán a legjobban megközelítette a belügyminisztériumi elgondolást Győr és Szeged városoknál az elsó'foku közigazgatási hatóságok szervezeti felépítése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom