Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága

sőfoku hatóságok vezetőihez. Szükség esetén a fényállásról jegyzökönyvet is felvettek, amelyet csatoltak a jelentésükhöz. A tanyai esküdtek közvetlen felettes hatósága a területileg illetékes elsőfokú közigazgatási hatóság vezetője volt, felügyeleti hatósága pedig a polgármester. Ha az esküdt hivatali szabálytalanságot követett el, vagy a tisztségére testi fogyatkozás miatt vált alkalmatlanná, a felettes hatósága előterjesztése alapján a polgármester mentette fel a szolgálat alól

31 Szeged thj. városnál a rendőri büntetőbíráskodást azok a fogalmazási szakbeli tisztviselők látták el, akiket a törvényhatósági közgyűlés a polgármester előterjesztésére megbízott a rendőri büntetőbirói teendőkkel. A rendőri bünretőbirói teendők végzésével a közgyűlés a községi birót is megbízhatta. A városi szervezeti szabályrendelet szerint a polgármester a városi rendőri büntetőbíróságot és a városi községi bíróságot össze is vonhatta. A külkerületi elsőfokú közigazgatási hatóságok vezetőit a rendőri büntetőbirói teendők ellátásával a szervezeti szabályrendelet szerint mindig meg kellett bízni. A rendőri büntetőbirói feladatok végzésével megbízott fogalmazási szakbelí tisztviselők elsőfokon bíráskodtak mindazon kihágási ügyekben, amelyeket a törvények, országos érvényű rendeletek és városi szabályrendeletek a hatáskörükbe utaltak. Rendőri büntetőbirói ügyekben másodfokon 1929 előtt a városi tanács, az 1929:XXX.tc. megjelenése után pedig a polgármester döntött

32 A községi bíráskodást Szeged vársonál is a községi biró, illetve azok a fogalmazási karbeli tisztviselők végezték, akiket a törvényhatósági közgyűlés a polgármester előterjesztésére megbízott a községi bíráskodási teendők ellátásával . A törvényhatósági közgyűlés a községi bírói teendők végzésével a rendőri büntetőbirót is megbízhatta, és ebben az esetben a polgármester a községi bíróságot és a rendőri büntetőbíróságot össze is vonhatta. A külterületi elsőfokú közigazgatási hatóságok vezetőit mindig meg kellett bizní a szervzeti szabályrendelet szerint a községi birói feladatok végzésével. A községi biróí és a községi bíráskodási teendők ellátásával megbízott tisztviselők a polgári perrendtartásról szóló 1911:1.tc. 556-766.§

.-ai alapján eljártak minden olyan 100 pengőt meg nem haladó — tagsági dijaknál 40 pengőn aluli értékű — ügyekben, amelyeket a törvények és országos érvényű rendeletek a hatáskörükbe utaltak.

33 Miután 1929-ben a városi tanács megszűnt és hatáskörét a polgármester vette át, ettó'l kezdve az elsőfokú közigazgatási hatóságok megfellebbezett határozatairól is másodfokon a polgármester döntött. Szegeden ezeket a másodfokú közigazgatási rendészeti, iparhatósági, szabálysértési és községi bírósági ügyeket a polgármesteri hivatal II. Közigazgatási Ügyosztálya intézte, amelynek élén egy városi tanácsnok állott. Tehát ehez az ügyosztályhoz kerültek az öszszes megfellebbezett ügyek az elsőfokú közigazgatási hatóságtól, amelyeket egy-egy városi tanácsi aljegyző vezetett. Szeged thj. városnál mind a négy elsó'foku közigazgatási hatóság, s a községi biróság szevezet és közvetlen felügyelet szempontjából is a polgármesteri hivatal II. Közigazgatási ügyosztályá-