Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága
jak meg az egyes thj. városok. Az erre vonatkozó szabályrendeletek, közgyűlési határozatok megküldését kérte a pécsi polgármester. Végül arra vonatkozóan is kért felvilágosítást, hogy mely rendó'ri természetű közigazgatási ügyeket utalt a belügyminisztérium végérvényesen a tanács hatáskörébe. 22 . Ennek a kérdésnek végleges tisztázására a belügyminisztérium még évek múlva is visszatért és módosításokat eszközölt a korábbi rendeleteken. 1925. októberben kiadta a 138451/1925.VI.a.sz. rendeletet, amelyben arra hivta fel a törvényhatóságok elsó' tísztviseló'it, s a kerületi rendőrkapitányokat, összegezzék ötéves tapasztalataikat, hogy mely közigazgatási rendészeti és kihágási feladatok tartozzanakvégérvényesen az ál lamrendó'rség és melyek a közigazgatási hatóságok hatáskörébe. Ugyanis az ál lamrendó'rség működése folytán olyan további kívánalmak merültek fel, amelyek vagy azt célozták, hogy hatáskörét még tovább kell szélesíteni, vagy pedig hogy tó'le egyes feladatokat az önkormányzati hatóságokhoz kell visszautalni. Ezért a minisztérium részletes javaslatot kért erre vonatkozóan a polgármestertől, mint a városi törvényhatóság elsó' fisztviseló'jétó'l. A polgármester a fenti belügyminiszteri felhívást javaslattételre kiadta az elsó'foku közigazgatási hatóság vezetőjének, aki a thj. városi kihágási büntetőbiró hatáskörébe való utalásra javasolta a már odatartozó ügyeken kívül az 1879:XL.tc.66, 67, 68, 80, 99, 100,101, 102, 103, 104, 105, 106, 107, 109, 110, 117, 118, 123, 124, 125, 137, 138, 141, és 142. §-aiba ütkó'zó' kihágásokat. Ezen kihágási cselekményeket azért tartotta a városi önkormányzati hatáskörbe tartozóknak, mert olyan ügyekre vonatkoztak, amelynek az intézése is az önkormányzat hatáskörébe tartozott. A közigazgatási-rendészeti ügyekbó'l az elsőfokú közigazgatási hatóság vezetője ugyanekkor a következőket javasolta az önkormányzati hatáskörbe való átutalásra: 1) Az útlevelek kiállítását, miután a megyei törvényhatóságnál is az alispáni hivatal intézi az utelvélügyeket. — 2) A bordélyházak engedélyezését, mivel ez helyiérdekű ügy és ilyen szabályrendelete van is a városnak. — 3) A cselédügyet, amely nem rendó'ri természetű.— 4) A személyszállító eszközökre és ezek helyének kijelölésére vonatkozó szabályok gyakorlását.— 5) A házalás engedélyezését, mivel ez inkább iparügy, mint rendőri természetű dolog. Legfeljebb csupán ennek ellenőrzését lehetett volna rendőrségi hatáskörbe utalni az elsőfokú közigazgatási hatóság vezetőjének véleménye szerint. Az elsőfokú közigazgatási hatóság vezetőjének javaslata ellenére az államrendőrség hatáskörének ujabb szabályzásával kapcsolatban kiadott körrendeletre azt jelentette a polgármester a belügyminiszternek, hogy az állami rendőrség és a közigazgatási hatóságok ügykörébe utalt teendők ellátása tekintetében nem tart szükségesnek lényegbe vágó: változtatást. 23 Voltak megoldandó kérdések a rendőrség államosításakor a volt városi rendőrség személyzeti állományának az átvételével kapcsolatban is. A volt városi rendőrségi alkalmazottak nagy többségükben az állami rendőrségi állományba kerültek át. Azonban a rendelet értelmében hat hónapon belül mindenkit ki is kellett nevezni az állami rendőrség személyzeti létszámába, mert ha ez nem történt meg, az ilyen személyt vagy fel kellett menteni az állásából, vagy pedig a városnak más közigazgatási feladatra kellett alkalmazni. Az át nem vett személyeket Pécs városnál az elsőfokú közigazgatási hatósághoz osztották be.