Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kopasz Gábor: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága
KOPASZ GÁBOR: A városi rendőrség államosítása és a törvényhatósági jogú városok elsőfokú közigazgatási hatósága A városok történetének szerves része a városi igazgatás, a városi hivatalok története. A volt törvényhatósági jogú városoknak egyik jelentős alsófoku hivatali szerve volt a városok Elsőfokú Közigazgatási Hatósága, amelyet a városi ren Őrsgé állomositása után hoztak létre. Szeretnénk ismertetni ennek a városi hivatali szervnek létrejöttét, mökődését, mert sokszor a helytörténet, várostörténet kutatói sem ismerik az iratait, s magát e hivatali szervet pedig hajlandók egynek tekinteni a polgármesteri hivatal ügyosztályai közül. A városi elsőfokú közigazgatási hatóságok 1919-1950-ig működtek a thj. városoknál. Jogelődjük a thj. városi rendó'rkapitányi hivatal volt és a városi rendőrség államosítása után szervezték meg a volt városi rendőrségtől visszamaradt közigazgatási rendészeti feladatok ellátására. Mivel a városi rendó'rkapitányi hivatalok utódszervei voltak, vessünk rövid visszapillantást a városi rendőrkapitányság kialakulására, működésére. A városkormányzás három foágazata: az igazgatás, a bíráskodás és a rendészet, a középkori városok életében még nem különült el egymástól olyan élesen, mint később. Ugyanaz a városi tanács végezte, irányította mind az igazgatási, mind a bíráskodási, mind pedig a rendészeti teendőket. A háromféle mun ka még teljesen egybefonódott a városi tanácsnál, amelynek élén a városbíró állott. A polgármesteri intézmény csak utóbb fejlődött ki, amikor a városi tanácson belül a bíráskodási munka elkülönült az igazgatási teendőktől, s a városbíró a tanács bíráskodási munkáját vezette tovább, a polgármester pedig az igazgatás élére került. 1 Mielőtt a rendőrkapitányságot megszervezték volna, a városi tanács intézte a rendészeti ügyeket is. Később a rendőri feladatok megnövekedésével rendszerint egy szenátort bíztak meg a rendészeti ügyek közvetlen irányításával. A fontosabb rendészeti ügyekkel azonban továbbra is a tanácsüléseken foglalkoztak. Városaink rendőrsége akkor lett szervezetileg is önnálló funkciót kifejtő rendészeti szervvé, amikor a rendőrkapitányságokat megszervezték. Városainknál ez nem egyidőben történt.