Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Baranya Margit: Drávaszabolcs község népessége és birtokviszonyai a XIX. század második felében

23. Erdőmögi rétség: sovány, kevés füvet, de sarjút éppen nem termő, harmadik osztályú. A benne lévő felszántott rész, mint középerejü föld, második osztályú. 24. Zsernai rét: völgyes, savanyus füvet terem, de sarjút is ád, és igy második osztályú. 25. Felső rét: sovány, kopáros, kevés füvet terem, sarjút éppen nem, harmadik osztályú, am nak felszántott része, mint középerejü föld, második osztályú. 26. Bakói rét: sovány, kevés füvet, de sarjút nem terem, s igy harmadik osztályú. A benne lévő rész, mint középerejü szántóföld, második osztályú. 27. Osztási rét: kopáros, kevés füvet ád, sarjút éppen nem, harmadik osztályú. A felszántott rész a helységhez közelfekvő, jó erejű föld, első osztályú. 28. Rekesz rét: ritkás füvet terem, de néha sarjút is, mint szelid füvet termő, második osztályú. 29. Zsinkói uradalmi rét: nyugati völgy, szelid füvet terem, s évenként sarjút is, első osztályú. 30. Bugonyai rét: a völgye savanyu sásfüvet terem, a magasabb része kopáros, s kevés füvet terem, harmadik osztályú, Eközött lévő szántóföld, mint gazdag s bő termő, első osztályú. 31. Balásháti rét: lapályos savanyu sást termő, harmadik osztályú. 32. Gátszegi rét: lapályos metsző sást termő, harmadik osztályú. 33. Pusztai rét: lapályos savanyu sást termő, harmadik osztályú, a felszántott rész lapossága végett harmadik osztályú. 34. Iszrői uradalmi rét: savanyu, metsző sást termő, harmadik osztályú. 35. Foki rét: lapályos, rossz sást termő, harmadik osztályú, a közte lévő szántóföld vizenyőssége végett szintén harmadik osztályú. Legelőnek használva kevés füvet termő. Legelők 36. Zserna és Zákotyai legelő többnyire lapályos és elég tömött fütermő; rétnek használva vizenyőssége végett mint savanyu füvet termő, harmadik osztályú. 37. Nagy tói legelő: a dombosabb része kopáros, a völgye elég gazdag sást és egyéb savanyu berekfüvet terem; a mélyebb része vizállásos hasznavehetetlen. 38. Bajori völgy legelő: szelid, de ritkás füvet terem, a Dráva áradásakor vizállásos, ha száradás ellen biztosittatnák, harmadik osztályú lenne rétül használva. 39. Sötétcseri legelő: háromnegyed résznyire tüsökkel, bokorral be van nőve, kiirtva és szántóföldnek használva első osztályú lenne. 40. Bajori legelő: jő szelid tömött füves termő, tüsökből ritkán benőtt, irtás után szántóföldnek használva első osztályú, lenne. 41. Csikoskerti legelő: azelőtt rét lévén, szelid tömött gyöptermő. 42. Pálitó-széli uradalmi legelő: nagyon homokos számos gödrökkel telve, különben jó szelid és elég sürü füvet termő. 43. Külsőpáli tószéli uradalmi legelő: ritkás, de szelid füvet termő, szántóföldül használva homokossága végett második osztályú lenne. 44. Zsinkói uradalmi legelő: szelid füvet termő, felszántva mint szántóföldet használva, min|t középerejü második osztályú lenne. 45. Irtási bokrok, jelenleg legelő: jő szelid füvet termő, ha szántóföldnek használtatna első Osztályú lenne.