Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Baranya Margit: Drávaszabolcs község népessége és birtokviszonyai a XIX. század második felében
A lakások számánál kimutatott növekedés ugyanis nem elhatárolható lakrészt, hanem a háztarrások számát jelenti. A szobák számát csak 18ó9~bŐi ismerjük, így- megbízható összevetést csak a házak számánál végezhetünk. Tágították a népszámlálási kérdések körét kifejezettebben gazdasági vonatkozású kérdó'pontok is. Az Ï869. évi népesség-össze irás alkalmával felmérték a lakosság háziállatokkal való ellátottságát is. Ugyanakkor a házhoz tartozó épületek sorában Összeírták az állattartáshoz fontos istáilókat,csűröket és pajtákat is. Drávaszabolcs községben a háziállatok száma a következő volt: 126 ló, 21 csikó; szarvasmarha: 4 bika, 156 tehén, 78 ökör, 152 borjú, A sertések száma 270. A fentieken kívül 38 méhkast írtak össze a felvételi iveken. Az állatokat házanként Írták össze, nem lakás, ÜL háztartásonként; a házak szama 84, a lakások illetve háztartások száma pedig 111, A felvételi ívekből igy a következőt állapíthatjuk meg: 59 házban lakó családnak volt lovas, vagy ökrös fogata, ami a földművelés szempontjából fontos, 13 háznál tehén, borjú, vagy csikó volt az összeírás időpontjában, és 12 háznál csak sertést írtak össze, itt más állattal nem rendelkeztek. II. Drá vaszabolcs birt okviszonyai Drávaszabolcs község elsősorban mezőgazdasági jellegű volt, s igy döntő kérdés a lakosság földdel való ellátottsága. Minthogy a falu földhöz jutása időben hosszabb folyamat eredménye, röviden foglalkoznunk keli az úrbéri birtokper fontosabb állomásaival. A siklósi uradalom Drávaszabolcs község el leni úrbéri pere 1857. február 22-én kezdődött. A úrbéri bíróság április 7-én hozott ítéletében a tagositó szabályozásnak bíróilag helyt ad — mely ítéletnek jogerőre emelkedésével az 1832/36 esztendei 10. tc. értelmében megkívánt előmunkálatoknak az előkészítésére a siklósi főbiróságot megkeresi. 13 Az ítélet indokolásából megtudjuk, hogy a perfeívételnek helyt kellett adniok, mivel ezideig Drávaszaboics község határa szabályozva és tagositva nem volt, másrészt ennek törvényi, vagy szerződési akadálya nem volt. A pécsi úrbéri törvényszék 1857, április 7-én felvett jegyzőkönyve szerint az alperes község képviselői is előadták, hogy községükben szabályozás és tagosítás nem volt, szerződésük a földesúrra! nincs; ennélfogva felperes ez iránti keresete ellen akadályt felhozni nem tudnak. Az erdei haszonvételek szabályozása tárgyában viszont előadták, hogy Ők még 1848-ban a faizásnak és az azzal járó viszontszolgáltatásnak gyakorlatában voltak, ennélfogva erdő kihasitáshoz való igényükét az uradalom ellen külön keresettel érvényesíteni fogják. 1858. december 14-én zajlott le a pécsi úrbéri törvényszéken a siklósi uradalomnak Drávaszaboics község elleni pere az erdei haszonvételek szabályozása ügyében. A soproni cs. kir. pénzügyi ügyészség, mint az uradalom képviselője beadja a keresetét az iránt; hogy rhondassék ki biróiíag, miszerint Drávaszaboics községre nézve az erdei haszonvételek szabályozásának helye nincs. Indoka: az 1853. esztendei cs. nyiltparancs 10. §-a szerint a szabályzásnak helye nincs, mivel a község a faizás és az azzai járó szolgálatokat csak 1848-ig teljesítette.
