Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kovács András: Adatok a pécsi filoxéravész történetéhez

őszig, a rossz idő beálltával pedig szőlejében a paraszti munkát abbahagyva, otthonában ioarát űzte. Aki ezt az ipari munkást és a szőlőmüvelő parasztot magában egyesítette, az volt az igazi pécsi. Évszázadok alatt alakult ki ez a sajátos életforma, s ezt a pécsi polgárt nevezték Pécsi Tűkének. A tőke tehát ipari tőkével és szőlővel rendelkezett. Az óbudai szolok filoxéra-pusztitásakor a Pécsett kenyérkereset nélkül maradt szőlőkapások és egyébb munkások nagy tömegére, a ráutalt olcsó munkaerőre alapozva hozták létre Óbuda roppant gyáriparát. A régi méreteiben nem is álltak helyre a pécsi szőlők többé, de a pécsi kézműipar sem. A pécsi szőlők rekonstrukciója a gazdasági helyzet függvényeként csak nagyon lassan következett be a XX. század első évtizedeiben. A régi, nagy jelentőségű és országos hatósugarú bortermelés a lassú javulás ellenére sem állt lábra a pécsi és Pécs környéki szőlőkben. A szőlőkultúra jelentősége a filoxéravész óta véglegesen háttérbe szorult a város életében.