Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Szűts Emil: Adatok a baranyai parasztság helyzetéhez a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek alapján (1840-1847)

A megyei vizsgálat megállapítása szerint, az évenként megismétlődő marhavész oka a „fekete vízzel" elöntött rossz legelőkben keresendő. Az állatok nagymérvű pusztulása azután igen sok esetben a jobbágy teljes elszegényedéséhez, a telkéből való „ki becsű léshez" vezetett, amelyre fentebb már találunk példát. A megyei közmunkák igen terhes voltára mutat Boly, Bellye , Daróc, Kopács és a baranyavári járás összesen 39 helységének kérelme, hogy „a megyei közmunkákat a nagy kenyér drágaságára való tekintettel a sok költségbe kerülő utcsinálás helyett, másféle, pénzbe nem kerülő közmunkával szolgálhassák be." Jellemző a megye erre vonatkozó végzése: „A folyamodók kérelme azon okból mivel a megye amúgy is atyáskodó gondjai közé tartozónak érzi, az ido mostoha körülményének betudásával, adózóit meg nem haladó módon terheli, továbbá, mivel a teherközösség elvénél fogva a kért engedmény a többi járásokra is kiterjesztendő lenne, igy a közlekedés és a haladékot nem szenvedhető javítások, elhanyagolás által kárt szenvednének". — A kérést ezért alaposnak nem találva, elutasítjuk. 58 A hozott határozat valóban a megye „atyáskodó" gondoskodásáról tanúskodott! A paraszti gazdálkodás igen alacsony színvonalára, nemcsak a nyomásrendszere, a külterjes állattartásra utaló adatokból következtethetünk, hanem azokból az adatokból is, amelyek a jobbágyok hihetetlen nyomására mutatnak egyegy rosszabb termésű esztendőben. 1847-ben a hegyháti, mohácsi, siklósi járásokban éhínség van. SzekcsŐ lakói, az egész környéken, beleértve Baját is, nem voltak képesek pénzért gabonát szerezni. Az uradalom magtárában volt kukorica — amit ugyan már eladtak, de a vevő még nem szállította el. A jobbágyok ezt pénzen kívánták megvenni, de kijelentették, hogy amennyiben kérésüket megtagadnák, kénytelenek lennének erőszakosan fellépni. — Mohácson is hasonló jelenség mutatkozott. A megye félve, hogy a helyi elégedetlenség általános mozgalommá válik, felhívta az uradalmak figyelmét, hogy teljesítsék a jobbágyok kérését. A baranyavári járásban az éhség megelőzésére a bellyei, dárdai és bolyi uradalom gabonát osztott ki — pénzért. Ezt a nincstelen zsellérek nem tudták megvásárolni, igy az éhség csak utolérte őket. Ebben a helyzetben a vármegye kívánt gondoskodni róluk. Az éhség miatt legyengült emberek között járvány ütötte fel a fejét; A jobbágyi életszínvonal igen alacsony fokára utalnak azok az adatok is, amelyek a gyermekgyílkosságra vonatkoznak.Egy-egy úriszéki felterjesztésben olykor 2-3 gyermekgyilkosság is szerepel. A gyakori eset miatt szükségesnek tartja a megye, a megfelelő szakképzetséggel rendelkező halottkémek számának növelését, hogy az esetleges gyilkosságról pontosabb bizonyságot szerezhessenek.