Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Kardhordó Kálmán: Adatok a „Bóly és Sellye Földes Uradalom" reformkori történetéhez

A sellyei uradalomnak csak a drávamenti községei voltak horvátok, a többi magyar, ill. a Jánosi kerület zömében németajkú. Kevert községek esetében, mint pl. Olasz, Hidor, az általános jelenség az

7 hogy a sessiókat a lakosság nagyobb hányadát kitevő nemzetiség birta, mig a kisebbségben lévők házas vagy hazátlan zselléri sorban éltek.

7 Az 1767. évi Úrbéri Törvény Baranyában a telki állományt az I. osztályban 22 hold, a II. osztályban 24 hold, a Ili. osztályban 26 hold szántóban, a telki állományhoz tartozó rét mennyiségét ahol mindig kaszáltatik a sarjú : 8 kaszál ló rét, ahol ritkán kaszáltatik a sarjú: 10 kaszál ló ahol soha sem kaszáltatik a sarjú: 12 kaszálló rétben határozta meg. Mária Terézia Urbáriumát követően több ízben is felmérték a jobbágyok telki állományát. Pl. Olasz községét 1774-ben először, 1794-ben másodszor, 1814ben harmadszor. (A sellyei uradalomról nincsen a bólyíhoz hasonló teljességű iratanyagunk.) Tárgyalt időszakunk szempontjából leglényegesebb a bólyi uradalom községeinek az 1810-es évek elején újólag történt felmérése. E rendezést ugy is tekinthetjük, mint az 1815-ben megkezdett legelő' elkülönőzések előkészítését. Az uradalom, ha kellett majorosági földje rovására is, de biztos alapot akart teremteni az elkülönözéshez, hogy ezáltal is elejét vehesse az elhúzódó bír— tokpereknek. Igy pl. Palkonya, Rácpetre esetében „a jobbágyi birtokokat tulajdon és nagyobb számú rétjeivél megszaporította," Iván Batthyány, Misleny újólagos felmérésénél a remanentialis földhöz majorosági földet csatoltatott a földeur, s osztották ki sessionak.

9 Amennyiben a sessional is járandóságba sűrűket és bokrokat is bemértek, ott a földesuradalom hasonló mennyiségű és minőségű földet adott, amig azokat az uradalom költségén ki nem irtották (pl. Rácpetre esetében), vagy „azoknak kiirtását az illető jobbágyság egyezések szerént azon kötelezéssel magokra vállalták, hogy mindegyik bizonyos szám robot napoknak bészámlálása eránt (egy holdra tudniillik 20 napokat vévén) a birtokában méretett bokrokat és sűrűket ki irtani fogja" (Misleny esetében).

10 Ha két rendezés közt üressé vált sessiókat, remanentialis földet a község lakói felvállalni nem akartak, akkor azt a szomszéd község jobbágyainak adták át. (Pl. Hidor „helységnek lakosai az szőlő termesztésre adván magokat, jobbágyi helyeket üdőről üdőre zsellérséggel elcserélték". Az újólagos felmérésnél remanentialis földet „a Helységnek lakosai, nem akartak, sőt a már föl vállalt 1364/8 holdakat is le akarják tenni, ha az járandó Robothokat az Földes Uradalom kész pénzben meg váltani nem engedi." Át is adták az olasziaknak.) 11 Ugyancsak e rendezés során a gabona termesztésre használhatatlan remanentialis földet a község legelőjéhez kapcsolta a bólyi uradalom. 12 Azokban a falvakban, ahol a községnek nem, vagy csak kevés tulajdona volt, ott e felmérés alkalmával „a köztehernek könnyebb elviselése végett" adó-