Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Baranyai Aurél: Baranya megye gyógyszerészeti emlékeiből

A Hölbling gyógyszerészek pécsi története ezzel végéhez ér, hogy 1857— tői kezdve a Sipó'cz név ragyogjon a "Szerecsen" patika bejárata felett, közel száz esztendeig. Most kíséreljük meg rekonstruálni a második gyógyszertár, az "Arany sas" keletkezésének történetét: Kezdjük a 18-as számú Protokollal, Pécs város 1788. évi Jan. 3.-i jegyzőkönyvéből: "Anton Franz hiess. Bürger und Apotheker machet das Anverbieten die nőthigen Medicamenten in das Bürgerspital und für die Militärtaxe beständig liefern zu wollen. (Wird die Einleitung dahin getroffen,dass allerlei Medicamenten künftig von dem Apotheker Franz genommen werden sollen.") — A 19. sz. Protokoll nem kapcsolódik ugyan az előbbiekhez/ de a szakmába vág: "Daniel Mogulács Apotheker Subjekt "és" Laborant Josef Bach" afférját szelló'zteti a principális eltűnt, de megkerült órajá körül, ahol is a Tanács határozata: "Es ist die Sache auf eine gütliche Art abgethan worden." Még ugyanebben az évben, 1788-ban uj gyógyszertár létesül Pécsett, melynek tulajdonjoga Franz Antal gyógyszerész részére adományozott. "Arany Sas," az uj patika, 1800-ban már uj főnököt avat, Platl József személyében, a Fő utca 5. számú házban. Azonban Platl uralkodása sem hosszú életű. 1806-ban Pécsre érkezik Nendtvich Tamás, fiatal, 24 éves gyógyszerész Késmárkról és megvásárolja a Fő utcai gyógyszertárat 12 ezer forintért, házzal, kerttel együtt. Nendtvich Külön fejezetet követel. A baranyai gyógyszerészek kimagasló egyénisége a pécsi patrícius A id inger családba nősül. Valószínű, hogy a gyógyszertár megvásárláshoz szükséges nagy összeget apósa előlegezi. Nendtvich Tamás evangélikus vallású és Pécsett, ebben a nagy katolikus városban való letelepedése is csak a Kancellária külön engedélyével sikerül. De itt van, letelepedett, családot alapított és 53 évig "mint a szenvedő emberiséget szolgáló gyógyszerész, mint folyton kutató természettudós és mint a közélet kimagasló polgára minden gondolatával s idegszálaival egyaránt mégis egészen a miénk voltl Mondhatni müveivel az akkoriban még kis Pécsett Ő tette a tudományos világban ismét ismertté ..." — 1858-ban bekövetkezett haláláig városának és nemzetének egyik leghűségesebb polgára volt. Tudományos munkásságát az a négy értekezés dokumentálja, melyet a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Pécsett tartott hatodik Naggyülésén, 1845-ben mutatott be. (E naggyülésen Baranyából a következő gyógyszerészek vesznek részt: Rübbszánn József, Jakobovits Ruppert, Nendtvich Tamás és Nendtvich Vilmos Pécsről, Salamon "gyógyszerárus" Szigethből, Henri József pedig Pécsváradról.) Nendtvich Tamás dolgozatai: "Pécs és környékének viránya", mely 1100 növényfajt sorol fel. "Szabad legyen a legjelesebbeket fölszám! ál nom" s itt 182 növény felsorolása következik, az olasz müge, arany baraboly, rozsdás és gyapjas gyűszűvirág, illatos hunyor, a kétféle csodabogyó, a Tamus és a Doronicum, a zergevirág kiemelésével. Ez a Doronicum (zergevirág) az, mely Nedtvich Tamás néhány évtizedre nevezetes emberré teszi a nemzetközi botanika életében. A Doronicum Nendtvich

iî-t a Kisrét fölött ő találja meg és irja le s ez lesz később a "Mecsek Egyesület" jelvénye is.