Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Baranyai Aurél: Baranya megye gyógyszerészeti emlékeiből

BARANYAI AURÉL: Baranya megye gyógyszerészeti emlékeiből Bevezetés A 10. században már működik egy gyógyszertár Bagdadban. 1224: Nicola­us Praepositus gyógyszerkönyve. A gyógyszerészi sulyok: a scrupulus, a drach­ma és az uncia. 14. század: Európa első polgári gyógyszertára Raguzában. 1303-ban emiitik Budán a Petrus nevü „physicus et apothecarius"-t. Nyilván azonos az első ismert pécsi gyógyszerésszel, aki a város virágzó kórházának igazgatója és Péter kanonoknak mondatik. 1580-ban jelenik meg az első olasz gyógyszerkönyv, 1618-ban az angol és 1637-ben a francia. 1722. Atzenberger Fülöp, pécsi patikus, megveri a nagybefolyásu Wagner Kristóf császári provizor írnokát. Arra ítélik, hogy az alaposan helybenhagyott írnokot ingyen gyógykezeltesse, ellássa gyógyszerrel s szabad idejében közmun­kára járjon. 1723-ig a gyógyszerészet szabad ipar Magyarországon. (Céhek, vándorévek) Most Mária Terézia rendeletben szabályozza a jogviszonyokat és a gyógyszerész­képzést. A 18. század elején él Pécsett Dorothea Karmulin, a hírhedt kuruzsló és méregkeverőnő, akit kivégeznek. 1725-ben jelenik meg a Torkos-féle „ Pozsonyi taksa", az első magyarnyelvű gyógyszer-árszabás. 1769-ben kezdődik a gyógyszerészek egyetemi kiképzése. 1843. Hivatalos magyar gyógyszer-árszabás. 1848. A "Gyógyszerészi Hetilap" első évfolyama. 1860. A zsidók is a gyógyszerészi pályára léphetnek. 1671. Első magyar Gyógyszerkönyv. A gramm-sulyrendszer. 1876. A gyógyszertár közegészségügyi intézménynek minősül és kikerül az ipar fogalmi köréből. 1892-ben a pályára lépéshez 6 gimnázium elvégzése szükséges.

Next

/
Oldalképek
Tartalom