Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Petrovich Ede: Adalék a pécsi harangöntő műhely történetéhez

Bár a XV. század végén a források Pécsett több ötvösről, rézművesekről, aranyművesekről, sőt az aranyművesek céhéről is beszélnek, nem valószínű, hogy tüstént a török uralom után Pécsett letelepedett volna egy harangöntő. Amikor ugyanis 1713-ban a pécsi dömések a Havihegyi kápolna részére harangot szereztek be, azt nem Pécsett rendelték, hanem a pesti Píchler Jánosnál. 9 Pedig ez a harang nem lehetett olyan nagy, hogy azt a pécsi műhely nem tudta volna vállalni. Ekkor tehát Pécsett még nem működött ez az üzem. Alapítása tehát 1713. és 1736. közötti évek egyikére esett. Az 1829. évi Visita az egyes községeknél nagyság szerint (nagy-, közép-, kis-) sorolja föl a harangokat megadva lehetőleg Öntésük idejét. Ebből az derült ki, hogy a Bereényí idejében öntött harangok a kisebbek közé tartoztak. Nem csekély gondot jelentett a szükséges anyag, réz, ón, beszerzése. Bizonyára ez sem történt a püspök támogatása nélkül, hisz Észak-Magyarország a Nyitra melletti Bodok várában született, ez volt a család ősi fészke, ahol a püspök is gyakran megfordult. Itt kerülhetett kapcsolatba a bányavárosokkal, melyek szívesen álltak az alkotó lelkületű püspök rendelkezésére.