Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

• / Egyetlen kivétel Somogyhatvan már ismerteit pecsétje BmL. Lymbus (megyei) L. XIII. cs. 19. sz. BmL. Határleirások 1-2. cs. Tilos a német feliratú pecsétek használata! BmL. Alispáni 2818/1879 Községi Szabályrendeletek 3. es. BmL. VI. A volt Baranya vármegye levéltárának irattára. Gyűjtemények: sz. n. A báránya megyei községi pecsétlenyomatok gyűjteménye mesterségesen kialakitatt fond. Összeállítása során 317 község nyomata került a gyűjteménybe. Maximálisan, a feudalizmus idején a vármegyéhez 355 falu tartozott. (Somogy megyéből Baranyához csatolt - 1950 községek kivételével. Azóta csaknem valamennyi községnek előkerült a pecsétnyomata, &őt a gyakran változtatott nyomók ujabb és ujabb lenyomata is. A tanulmányban ismertetett köz ségek lenyomatai ebben a gyűjteményben találhatók. IRODALOM Szentpéteri Imre: Magyar Oklevéltan Budapest. Magyar Történelmi Társulat 1930. A pecséttani részek. Kumorovitz L. Bernát: A Magyar Szfragisztika múltja. Budapest, 1938. Tagányi Károly: Magyarország Cimertára. Kiadta: Áltenburger G. és Rumbold B. Budapest 1880. Dr. Iványi Béla: Címeres és egyéb pecsétek a keszthelyi hercegi levéltár tolnai részében. Magyar Családtörténeti Szemle 1943. V-X-ig. A füzet a felsorolásban 27 falu és mezőváros pecsétjéről tesz említést. Jelöli a pecsét készülésének évét és feltünteti azt is, ha a falu többet is készíttetett. IIa Bálint - Kovacsics József: Veszprém megye Helytörténeti Lexikona, Akadémiai Kiadó Budapest 1964. A lexikon 41 község pecsétjének fénykép-másolatát közli. Ezek köriratukban, pecsétképükben a Baranya megyeiekkel nagyjából megegyeznek. Formájában csak Ácsteszár, Bakonyoszlop és Bársonyos nyolcszögletű pecsétje tér el. A lexikon nem tartalmaz pecsétleirást. Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális kori pecsétjei. Baranyai Művelődés 1972. 4. sz. 118-123. p. Községi pecséteket ismertettek még; a Sürgöny 1863-65. számaiban. Többek között Dunaszekcső pecsétjét is. Sürgöny, 1863. 56. szám. A 80-as évektől a Turul cimü folyóirat is közöl községi pecsétleirásokat. Ezek száma a századfordulótól azonban egyre csökken, és végül az ilyen jellegű ismertetések el is maradnak. Különböző pecséttani dolgozatok jelentek meg az Arch. Értesítő egyes számaiban is. Az Iparművészet Kézikönyvében Áldási Antal irt még egy rövid dolgozatot a pecsétekről. (Áldási Antal: Pecsétek - Az Iparművészek kézikönyve I. 309-353.p.) A Levéltári szakmai továbbképzés sorozatban a Történelmi segédtudományi alapismeretek I. c. sokszorosított kézirat (kiadta: LOK. Budapest, 1959) foglalja még össze a pecséttani alapismereteket. (48-56. p.). Kölked falu pecsétjét Sólymos Ede közölte a Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében, 1967-ben. (Adatok a pécsi és mohácsi halászcéh történetéhez.) A pecsét fényképe mellett a következő magyarázatot közli: A mohácsi múzeum őrzi a kölkedi halászcéh 1728-as (az x-et 8-nak olvasta) pecsétnyomóját. Ez az egyetlen adat ennek a céhnek a létezéséről." (189. p.) 14 15 16 17 18 19 20