Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

nivé viszont más jelek teszik, melyek főleg vallási eredetűek, vagy az egyházzal kapcsolatosak. (Pl. horgony, Mária gyermekével stb.) Közöttük heraldikai cimer is található. Ilyen Ráckozár pecsétje is, melyből 3 is ismeretes. Az első pecsétnek 1776 a keltezése. Ezen még nincs oroszlán. Ekevas és csoroszlya, valamint a csoroszlya alatt egyenes vonalból kinövő apró kalászok jelzik a búzatáblát. A körirata: . RAZ GOSSAR INSIGEL. 1776. Ez a pecsét 1803-as keltezéso iraton található. Meglepő viszon az, hogy egy 1791. évben kelt iraton egészen más pecsét van. Tehát ebben az időben egyszerre kettőt is használtak, sőt pár év múlva ismét uj jelenik meg, mely nagyjából a másodikkal egyezik. A helyzet itt ugyanaz lehetett mint Hidas esetében. Az 1776-ost a rácok, a másikat a németek használták. Az 1803-ban dátumozott iraton a biró és az esküdtek rácok. (Stepan Stoiko biró, Mi lies Csiro Pétre Jovo stb.) Az 179 l-es iraton a nevek németek. Érdekes e második pecsét felirata is. . SIGIL. DIS.MARKPLEK. KOSZAR A feudáliskori községi pecsétek használata még az 1850-es években is elterjedt volt. A statárium kihirdetését a falvaknak írásban kellett jelenteni. Ezeken a jelentéseken még a régi pecsétek szerepelnek.

15 (Egy ilyen 1851es keltezésű iraton található található Víszló 1607. évi pecsét-nyoma ta). A pecséteket egy ideig pecsétviasszal használták, az 50es évektől kezdve azonban a régi nyomókat, főleg zöld szinü, párnafestékkel nyomták az iratra. A régi kidomborodó viasz-részek helyén fehér foltok maradtak. Azonban a pecsétkép még igy is jól kivehető, a fehér szöveg jól olvasható. A kiegyezés el ott készült határié írásokon csak az igy használt pecsétnyomatok találhatók. 16 A nyomóducok azonban régiek, ezt az a tény is bizonyítja, hogy a viasznyomatokon látható vésési hibák is megtalálhatók. Ez a pecsételési mód azonban a kiegyzés utáni időben eltűnik, és a falvak uj pecsétnyomókat készítettnek, melyek fémből készültek, de már nem a viasz, hanem a festék-nyomat iratra helyezésére szolgáltak, Megjelentek később a gumipecsétek is. A pecsétkép eltűnése indokolt. Nincs már szükség olyan hivatalos pecsétre, amely elsősorban a falu megkülönböztetett jellegzetességeit -tünteti fel. Egyre egységesebbek és hivatalosabbak lettek ezek és kizárólag a közigazgatás hivatalos céljait szolgálták. A hagyomágyok azonban megdöbbentően hosszú ideig éltek tovább, mint ahogy a feudalizmus maradványai sem szűntek meg a jobbágyfelszabadítással egy időben. A polgári kor teljesen sablonos pecsétjei mellett fel-feltüntek a régi pecsétképek is. Ez a falu közismert hagyomány-tiszteletét bizonyítja. Meglepő az, hogy a gumípecsétek egyrészénél tovább él a régi pecsétkép. Nehezen képzelhető azonban el az, hogy ez a kép ugyanazt a funkciót tölti be, minta feudalizmus idején. Bár még jelentős az írástudatlanság, ezzel a hivatalos ügyintézésben már nem számolnak.A pecsétkép csak jelkép, vagy egyszerűen hagyománynak maradt. Érdekes egy-két ilyen gumipecséttel is foglalkozni főleg abból a szempontból, mennyiben őrizték meg ezek a régit. Azt egyértelműen le lehet szegezni, hogy a pecsét köriratában teljesen elvesztette egyéni jellegét, valamennyi a hivatalos megjelölést kellett hogy tartalmazza. A pontos címmegjelölésnek most már igen fontos szerepe lett,