Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi

geket tartalmaz. A pecsét meglehetősen szabálytalan elipszis: 24x26 mmes. Feltehetően köralakura tervezték, csak a pontatlan rajzolás miatt lett ilyen. A körirat nem szalagban helyezkedik el, mint általában szokásban volt. 3,5 mm széles betűk alakotják a szöveget. A betűk közül 1-2 annak ellenére, hogy a nyomat kitűnően olvasható nehezen kivehető és félreérthető. A pontok sem jő helyen vannak, az első betű teljesen rossz

r fejreállitott és fordított nagy T betü. Látszik a szövegen, hogy a vésetet készítő mester nem tudott írni, olvasni. Feltehetően leírták neki a szöveget, de még ezt sem tudta pontosan lemásolni. A körirat szövege a következő: PENIMIH: MAKIFA.LU: A képmezőben füves területen lépő őzbak látható. Az említett pecsétektől eltérően Nagyváryin már kifejezetten heraldikai sas található, mely az egész képmezőt betölti. Mérete: 27 mm-es átmérőjű, szélén pontozott kör. A körirat szövege: SIGILLUM. PAGI. NAGY. VAGY A pecsétképben kiterjesztett szárnyú, fejét jobbra fordító sas látható, jobbkarmában eke vasat, a másikban három buzakalászt tart. Ezt a pecsétet 1774-ben már használták, de ez elkopott (a nyomatokon jó látható ez a kopás) és ezért a XIX. század elején ujat vésettek a régi mintájára, amely szinte teljesen megegyezik azzal a különbséggel, hogy a sas ezen a másik pecséten csőrét kitátja és kinyújtja hosszú kígyózó nyelvét. Az ellenkező oldalon a szárny felett kis csillag látható. Nyugotszenterzsében év nélküli, de már a XVIII. század közepén használatban lévő pecsétjén a heraldika jelentős hatása mutatható ki. A falu ekkor hg. Eszterházy Miklós birtokához tartotott. A községi pecsét több motívumban is megyegyezik az Eszterházi címerrel. Ugyanolyan gríffmadár található ezen is, a cimerpajzson álló sisak ugyanúgy helyezkedik el mint a földesúr címerén. Természetesen a hercegi korona itt hiányzik. A földesúr címerképéből vett motívumok másutt is előfordulnak. Ezzel is jelölték a falu hovatartozását. Nyugotszenterzsébet pecsétjének mérete 20x30 mm-es, szélén pontozott, állított elipszis. A pecsétnek nincs körirata. 4 betü található a cimer fejlett egy fektetett S, valamint a sisak felett egy I, mellette R. B. Feltehetően ez Szenterzsébet rövidítése lehet. A cimerpajzs tojásdad alakú, fenn szembefordított sisak található, kétoldalán foszlányok. A cimerpajzs ágaskodó gríffmadár. Ezt a címert egészen a feudalizmus végéig használták. Heraldikából átvett állatkép látható Dencsháza pecsétjén is. Nincs itt semmi módosítás, a falura jellemző dolgok a pecsétképből teljesen hiányoznak. Ez is, valamint a vésés technikája arra enged következténi, hogy a vésetet nem falusi mester készítette. Az ugyanis a heraldikával ilyen mértékben nem lehetett tisztában. Hogy mit ábrázol a pecsétjük, azt feltételezhetően maguk a dencsházaiak sem tudták. A griffmadarat valószínűleg szárnyas oroszlánnak nézték. Ezen a pecséten semmi egyéni, a falura jellemző nem található, annak ellenére, hogy vésete igen szép, rutinos mester alkotása. Mérete: 25 mm-es átméró'jü, a szélén koszorú kiképzésű kör. Körirata: PAGVS. DOCZHASA. A betűk rendkívül finom metszett antikvák. A falu elnevezése érdekes elferdített alak. Az 1802 évi iraton, melyen a pecsét található: Dantsháza elnevezés olvasható. Feltehetően