Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1972. (Pécs, 1973)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: Baranya megye községeinek feudális-kori pecsétéi
A Baranya megyei Levai tár számos olyan Írattál rendelkezik, amelyeken Dunaszekcső pecsétje látható. Ezek a nyomatok XVIII. és XIX. századi iratokon találhatók. Horváth Kázmér a pecsét készítés idejét 1711-re teszi, ezeken a nyomatokon azonban világosan olvasható az évszám: 1710. Valószínű, az általa vizsgált nyomat sérült lehetett, s igy történhetett ez az 1 évi tévedés. Az általa említett félhold ígen jól kivehető. Sőt kettő is van belőle a pecséten: az egyik a torony tetején látható, a másik a mecsétkép mezejének a felső harmadában. A török írásra utaló nyomok is láthatók a pecsétnyomat jobb oldalán. A meglehetősen kusza és erősen zavaros jelekre azonban csak erős ráfogással lehet azt mondani, hogy az török irás. Ha az eredeti XVII. századi nyomón lehetett is ilyen, amikor ez a másolat készült arra már nem volt szükség, hiszen a pecséteken uj latin körírat volt. Ha az állítólagos török írást le is másolták ez már nem tudatosan készült, és mint csak jeleket másolták azokat le. Valószínű, hogy a készítő mester sem tudta, hogy mit jelentenek ezek. Ezeket a furcsa jeleket azonban másképp is lehet értelmezni. Az alsó palánk kapubejárata, és a kapunak hegyes tetősisakja, valamint a falrész meglehetősen szaggatott, nehézkes rajzolata vehető ki belőle. Ez utóbbit igazolja az is, hogy a pecsétkép többi részén is látható nehezen kivehető és meghatározhatatlan jel. A pecsét azonban, mivel a falu (a vár) képét ábrázolja, igen jól összevethető egy korabeli feljegyzéssel, Ottendorf Henrik képes útleírásával. Utja során (Budáról Belgrgádba 1663) leírta sőt lerajzolta az általa érintett helyeket, igy Dunaszekcsőt is. 13 A leírás szövege, az általa készített rajz és az 1710. évi pecsétrajz öszszevetése igen sok támpontot ad. Ottendorf a következőt irja DunaszekcsŐrŐl : ,l Seksitz palánk (a) néhány kiemelkedő, magas hegy közt lapályon fekszik. Hegyek veszik körül, és ezért itt szük szoros keletkezett. A nagyobbik palánk az egyik hegy oldalán áll, maelyet az ember útközben jobboldalt hagy el. Igen silány és szük térfogatú s a szokott módon van megépítve. Ezzel a hegygyei és a rajta fekvő palákkal szemben két eléggé magas hegy van, s ezek mögött a közelben folyik el a Duna (b); a helyek mintegy magas partját alkotják. Az egyik hegy tetején rombadölt kastély vagy kolostor régi épülete áll (c). — inkább az utóbbihoz hasonlít — és rögtön vele szemben a másik hegyen egy palánk (d) van. Ez köralaku és nincs sáncmüve. Belül kevés ház van és ezek közül csak egyet láttam kiemelkedni; talán kóborló hajdúk ellen szolgál menedékül. Ehhez a palánkhoz szük gyalogösvény vezet fel a hegyre, és mellette, éppen a nagy palánkkal szemben egy-két silány jobbágyház (e) áll, és néhány gyömölcsös és zöldséges kert (t) terül el, továbbá egy fogadó (g) az utasok szómára. A vidék ezen az oldalon szinte sik, s csak itt-ott tarkítják bozótok és cserjések." A szöveghez rajzot is mellékelt, melyen egyes pontokat megjelölt, ezeket magyarázta meg a szövegben. A rajz meglehetős primitívsége ellenére is jól mutatja az akkori állapotokat. Természetesen 1663-tól a pecsét készüléséit 47 év telt el. A falu azonban ez alatt az idő alatt nem változott sokat. Környezete még kevésbé. Viszont, ha igaz az, hogy a pecsétkép egy régebbi nyomó másolata,